header ok

Történetek

Több
5 éve 11 hónapja #6157 Írta: Margit
Margit válaszolt a következő témában: Történetek
.

Az Élet- Bankja (elgondolkodtató történet)



Képzeld el, hogy megnyertél egy versenyt, és a nyereményed az, hogy a bank minden reggel 86 400 forintos számlát nyit a nevedre. Ám mint minden játéknak, ennek is megvannak a szabályai, pontosabban két alapszabály van:

1. Az elsõ szabály, hogy mindazt a pénzt, amit napközben nem költöttél el, este visszaveszik tõled, csalni nem lehet, tilos áttenni az összeget egy másik nap számlájára, csak elkölteni lehet...
De másnap reggel a bank új számlát nyit a nevedre, rajta ismét az egy napra szóló 86 400 forinttal.

2. A második szabály, hogy a bank elõzetes figyelmeztetés nélkül bármikor véget vethet ennek a kis játéknak, akármelyik pillanatban közölheti, hogy kész, ennyi volt, a számlát lezárják, és nem lesz folytatása.

A kérdés, hogy mit tennél ebben a helyzetben?

Elgondolkodtál?!

Minden reggel, alighogy felébredsz, kapsz 86 400 forintot, azzal az egyetlen kikötéssel, hogy a nap folyamán költsd el, mert a fel nem használt összeget este, amikor lefekvéshez készülsz, visszaveszik Tõled.
Csakhogy ez a mennyei mannaesõ vagy játék - ahogy tetszik, bármikor véget érhet.

Érted?!

A kérdés, hogy mit tennél, ha ilyen ajándékban lenne részed?
- Elköltenéd, az utolsó fillérig?
- Önmagadra?
- Azokra, akiket szeretsz?
- Idegenekre?

Hát úgy gondold át, hogy ez a varázsbank igenis létezik! És Te minden reggel ébredéskor megkapod a magad ajándékát! Igen! És ezt a varázsbankot úgy hívják: idõ. A múló másodpercek bõségszaruja!

Minden reggel, ébredéskor kapunk 86 400 másodpercnyi életet arra a napra, de amikor este elalszunk, a maradékot nem lehet átvinni másnapra, a tegnap elmúlt, és azok a másodpercek, amiket nem éltünk meg a maguk teljességében, jóvátehetetlenül elvesztek. A varázslat minden reggel elölrõl kezdõdik, ismét kiutaltak részünkre 86400 másodpercnyi életet, de a játékszabályok megkerülhetetlenek: a bank minden elõzetes értesítés nélkül, bármikor megszüntetheti a számlánkat - az élet akármelyik pillanatban véget érhet.

A kérdés tehát az: mit kezdünk a napi 86 400 másodpercünkkel?

- Ha meg akarod érteni, mit jelent egyévnyi élet, kérdezz meg egy diákot, aki elszúrta az év végi vizsgáját.

- Az egyhavi életrõl kérdezd az anyát, aki koraszülött gyermeket hozott a világra, és várja, mikor hagyhatja el a baba az inkubátort, hogy épen-egészségesen a karjába szoríthassa.

- Ha az egyheti élet érdekel, fordulj a munkáshoz, aki gyárban vagy bányában dolgozik, hogy eltarthassa a családját.

- Az egy napról faggass ki két szerelmest, akik epekedve várják, hogy viszontlássák egymást.

- Hogy mit jelent egy óra, elmondja Neked a klausztrofóbiás, aki beszorult a felvonóba.

- A másodperc megértéséhez nézd meg azt az embert, aki hajszál híján úszott meg egy autóbalesetet.

- És a másodperc ezredrészének jelentõségét elmagyarázza Neked az a sportoló, aki ezüstérmet nyert az olimpián, holott egész életében az aranyéremért edzett.

AZ ÉLET VARÁZSLATOS DOLOG!
HASZNÁLJ KI MINDEN MÁSODPERCET, AMI MEGMARAD NEKED!

Minden pillanat kincs, ami a tiéd. És becsüld meg jobban, mert megoszthatod valakivel, akivel tökéletesen elköltheted.

És emlékezz, hogy az idõ senkire sem vár.
- A Tegnap történelem.
- A Holnap rejtelem.
- A Ma ajándék.


(ismeretlen)

--
``Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek, Hogyha Istenem úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek.``
Téma zárolva.
Több
5 éve 10 hónapja #6246 Írta: Margit
Margit válaszolt a következő témában: Történetek
.
A pap és a buszsofőr



Volt egyszer egy buszsofőr, aki járta az ország útjait, de nagyon merészen, sőt lehet azt is mondani, hogy életveszélyesen vezetett. A buszon lévő utasok nagyon féltek, de nem tudtak mit tenni, hogy ne találkozzanak ezzel a buszsofőrrel, mert csak ez az egyetlen közlekedési eszköz volt a falujukból kifelé. Így a mindennapjaikat reggel azzal kezdték, hogy ha felszálltak a buszra, s míg le nem szálltak csak imádkoztak, hogy ne essen semmi bajuk, mert nagyon féltek amíg a buszon voltak. Hazafelé jövet ismét elkezdtek imádkozni, amíg le nem szálltak a falujukban. Ez így ment nap, mint nap.

A pap is rendszeresen tartotta a szentmiséket a falu templomában, de nem tolongottak az emberek.

Míg egyszer eljött az idő, hogy a pap is és a buszsofőr is meghalt. Mind a ketten oda álltak az Isten elé és elmondták, hogy az életükben mit csináltak.
A pap mondja, hogy ő minden reggel korán kelt és misét tartott, esketett és a temetési szertartásokat is ellátta a faluban. Nagyon sok embernek prédikált.

A buszsofőr is elmondja szerényen, hogy ő nem csinált semmi mást az életében, csak amivel a munkahelyén megbízták, hogy vezesse a buszt.

Erre az Isten azt válaszolta a papnak, hogy nagyon szép minden cselekedete amit a földön elvégzett, csak nincsen neki gyümölcse, mert az emberek akiknek prédikált a templomban nem fordultak az Isten felé. Ellenben a buszsofőrt megdicsérte az Isten, hogy mennyi lelket megmentett a pusztulástól.
Az Isten mondja a papnak, hogy míg te a templomban csak prédikáltál, az emberek csak szunyókáltak, ellenben akik a buszon utaztak azok állandóan csak imádkoztak Hozzám.

--
``Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek, Hogyha Istenem úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek.``
Téma zárolva.
Több
5 éve 9 hónapja - 5 éve 9 hónapja #6281 Írta: Margit
Margit válaszolt a következő témában: Történetek
.



Lábnyomok



Egy ember egy éjszaka azt álmodta, hogy az Úrral sétál a tengerparton.
Jelenetek villantak fel az életéből. Minden egyes jelenetnél két,
párhuzamos lábnyomot látott a homokban: az egyik az övé volt, a másik az
Úré.
Amikor élete utolsó jelenete is véget ért, visszafordult, és szemügyre
vette a homokban látható lábnyomokat.
Meglepődve vette észre, hogy élete során több alkalommal csak egy sor
lábnyomot lát. Arra is rájött, hogy ezek éppen élete legnehezebb és
legszomorúbb időszakaira esnek. Nem hagyta nyugodni a dolog, s
megkérdezte az Urat:

- Uram! Azt ígérted, ha úgy döntök, hogy követlek, akkor mindig velem
leszel. De íme, épp a legnehezebb időkben csak egyetlen sor lábnyom
látható. Nem értem, miért hagytál el épp akkor, amikor a legnagyobb
szükségem lett volna Rád?

Az Úr így felelt:
- Drága gyermekem! Szeretlek, és soha el nem hagynálak. Azért látsz néhol
csak egyetlen sor lábnyomot, mert amikor a legnehezebb időszakokat élted
át, amikor igazán szenvedtél, akkor a karjaimban vittelek.

--
``Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek, Hogyha Istenem úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek.``
Utolsó szerkesztés: 5 éve 9 hónapja Margit által.
Téma zárolva.
Több
5 éve 8 hónapja - 5 éve 8 hónapja #6316 Írta: Margit
Margit válaszolt a következő témában: Történetek
.
A békák versenye



Egy szép napon az erdei állatok versenyt rendeztek saját
szórakoztatásukra.
Építettek egy magas falat és megkérték a békákat másszák meg.
Csábító volt a fődíj, finom falatok, így hát sok jelentkező akadt a
feladatra. Körbegyűltek az állatok, nyulak, medvék, rókák és farkasok, no
meg persze vaddisznók. Felharsant a kürtszó és kezdetét vette a viadal.
Legalább ötven béka indult neki a meredek falnak.

- Úgy sem sikerül nekik - mondta egy nyúl és mikor kimondta három béka le is esett a földre.

- Túl gyengék ehhez! - harsogta a medve és láss csodát: tíz béka megint
lepottyant a talajra.

- A békák nem is tudnak falat mászni - nevetett a vaddisznó, erre vagy
húszan zuhantak le a falról!

Ez így ment egészen addig, míg csupán egyetlen béka haladt a csúcs felé. Ő viszont már majdnem felért.

- Le fog esni - morogta a farkas de nem így történt. A béka felért a
csúcsra! Egyedül az ötvenből, egyedüli békaként teljesítette a távot.
Pedig olyan kis vézna béka volt. Az állatok körbeállták.

- Gratulálunk, hogy sikerült épp neked? - kérdezte a róka.
- Mi a titkod? - kérdezte egy másik béka.
- Gyakoroltál? - szegezte neki kérdését a farkas.

Csakhogy a béka csendben maradt. Ekkor döbbentek rá: a győztes béka SÜKET.
Ő nem hallotta, nem hallhatta a kétkedő, lekicsinylő és pesszimista
megjegyzéseket. Csak saját belső hangját hallotta:- Feljebb, feljebb,
feljebb! - mondogatta magában. Tudta, hogy képes rá és nem vették el
önbizalmát.

Mert lássuk be, nap mint nap találkozunk olyanokkal akik ezt sulykolják belénk. Úgyhogy tanuljunk meg a kellő időben süketté válni! Olyankor csak saját, őszinte belső hangunkra hallgassunk! Akkor többször érünk fel a csúcsra.

(ismeretlen szerző)

--
``Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek, Hogyha Istenem úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek.``
Utolsó szerkesztés: 5 éve 8 hónapja Margit által.
Téma zárolva.
Több
5 éve 7 hónapja #6353 Írta: Margit
Margit válaszolt a következő témában: Történetek
.

Az Élet- Bankja (elgondolkodtató történet)



Képzeld el, hogy megnyertél egy versenyt, és a nyereményed az, hogy a bank minden reggel 86 400 forintos számlát nyit a nevedre. Ám mint minden játéknak, ennek is megvannak a szabályai, pontosabban két alapszabály van:

1. Az első szabály, hogy mindazt a pénzt, amit napközben nem költöttél el, este visszaveszik tőled, csalni nem lehet, tilos áttenni az összeget egy másik nap számlájára, csak elkölteni lehet...
De másnap reggel a bank új számlát nyit a nevedre, rajta ismét az egy napra szóló 86 400 forinttal.
2. A második szabály, hogy a bank előzetes figyelmeztetés nélkül bármikor véget vethet ennek a kis játéknak, akármelyik pillanatban közölheti, hogy kész, ennyi volt, a számlát lezárják, és nem lesz folytatása.

A kérdés, hogy mit tennél ebben a helyzetben?

Elgondolkodtál?!

Minden reggel, alighogy felébredsz, kapsz 86 400 forintot, azzal az egyetlen kikötéssel, hogy a nap folyamán költsd el, mert a fel nem használt összeget este, amikor lefekvéshez készülsz, visszaveszik Tőled.
Csakhogy ez a mennyei mannaeső vagy játék - ahogy tetszik, bármikor véget érhet.

Érted?!

A kérdés, hogy mit tennél, ha ilyen ajándékban lenne részed?
- Elköltenéd, az utolsó fillérig?
- Önmagadra?
- Azokra, akiket szeretsz?
- Idegenekre?

Hát úgy gondold át, hogy ez a varázsbank igenis létezik! És Te minden reggel ébredéskor megkapod a magad ajándékát! Igen! És ezt a varázsbankot úgy hívják: idő. A múló másodpercek bőségszaruja!

Minden reggel, ébredéskor kapunk 86 400 másodpercnyi életet arra a napra, de amikor este elalszunk, a maradékot nem lehet átvinni másnapra, a tegnap elmúlt, és azok a másodpercek, amiket nem éltünk meg a maguk teljességében, jóvátehetetlenül elvesztek. A varázslat minden reggel elölről kezdődik, ismét kiutaltak részünkre 86400 másodpercnyi életet, de a játékszabályok megkerülhetetlenek: a bank minden előzetes értesítés nélkül, bármikor megszüntetheti a számlánkat - az élet akármelyik pillanatban véget érhet.

A kérdés tehát az: mit kezdünk a napi 86 400 másodpercünkkel?


- Ha meg akarod érteni, mit jelent egyévnyi élet, kérdezz meg egy diákot, aki elszúrta az év végi vizsgáját.
- Az egyhavi életről kérdezd az anyát, aki koraszülött gyermeket hozott a világra, és várja, mikor hagyhatja el a baba az inkubátort, hogy épen-egészségesen a karjába szoríthassa.
- Ha az egyheti élet érdekel, fordulj a munkáshoz, aki gyárban vagy bányában dolgozik, hogy eltarthassa a családját.
- Az egy napról faggass ki két szerelmest, akik epekedve várják, hogy viszontlássák egymást.
- Hogy mit jelent egy óra, elmondja Neked a klausztrofóbiás, aki beszorult a felvonóba.
- A másodperc megértéséhez nézd meg azt az embert, aki hajszál híján úszott meg egy autóbalesetet.
- És a másodperc ezredrészének jelentőségét elmagyarázza Neked az a sportoló, aki ezüstérmet nyert az olimpián, holott egész életében az aranyéremért edzett.

AZ ÉLET VARÁZSLATOS DOLOG!
HASZNÁLJ KI MINDEN MÁSODPERCET, AMI MEGMARAD NEKED!

Minden pillanat kincs, ami a tiéd. És becsüld meg jobban, mert megoszthatod valakivel, akivel tökéletesen elköltheted.
És emlékezz, hogy az idő senkire sem vár.
- A Tegnap történelem.
- A Holnap rejtelem.
- A Ma ajándék.
(ismeretlen)

--
``Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek, Hogyha Istenem úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek.``
Téma zárolva.
Több
5 éve 6 hónapja #6412 Írta: Margit
Margit válaszolt a következő témában: Történetek
.

Ami pénzért nem megvehető


Két, súlyosan beteg ember feküdt ugyanazon kórteremben. Egyikük
minden nap délután felült az ágyban egy órácskára, hogy ezzel
megmozgassa a szervezetét. Az ágya a kórterem egyetlen ablakához
közelebbi volt.

A másik beteg ember egész nap csak feküdt az ágyában, a plafont
bámulva.
Beszélgettek a családról, feleségről, gyerekekről, a katonakorukról,
a nyaralásaikról, ahogy az szokásos ilyen helyzetben.
Az, az ember, aki az ablaknál feküdt, minden délután, amikor felült,
azzal töltötte az időt, hogy elkezdte közvetíteni a másiknak, mit
lát az ablakon át a kinti világból. A másik ágyon fekvő embert egy
idő után szinte csak ezek a színes beszámolók tartották életben, már
alig várta őket, ez volt minden változatosság az életében.

Az ablak egy kellemes, tavacskával díszített parkra nézett.
Vadkacsák és hattyúk úszkáltak a tavon, és gyerekek játszottak
távirányítós játékhajóikkal rajta. Szerelmespárok üldögéltek a
színes virágágyások mellett órákig, egymásba felejtkezve.

Miközben az ablak melletti beteg kimerítő részletességgel írta le a
kinti világot , a másik, folyton fekvő behunyta a szemét és maga elé
képzelte a látványt.

Egy meleg délutánon az ablak melletti ember egy, a parkon átvonuló
karneváli menetről beszélt. Bár a folyton fekvő ember nem hallotta
zenészeket, maga elé képzelte őket a másik érzékletes leírása
alapján.
A napok és hetek teltek. Egy reggel a betegeket fürdetni készülő
nővér az ablak melletti embert élettelenül találta az ágyában, mert
az éjjel csendben elaludt örökre. Elszomorodva hívta a személyzetet,
hogy kivigyék az elhunytat. Amint alkalom kínálkozott rá, a korábban
a belső
ágyon fekvő beteg kérte, hogy a másik ágyban fekhessen. A nővér
szívesen segített, kényelembe helyezve őt azon az ágyon, majd magára
hagyta.

Lassan, fájdalmaktól gyötörve az ablak felé fordult az ember, és
megdöbbenve látta: az ablak egy tűzfalra néz. Megkérdezte a nővért,
mi történhetett az eltávozott szobatárssal, hogy olyan szépnek
festette le az ablakon túli világot.


A nővér elárulta, hogy az, az ember vak volt, nem láthatta a falat
sem..
Valószínűleg csak bátorítani akarta Önt! - mondta a férfinak.

Tanulság: igazi boldogság boldogabbá tenni másokat, nem törődve
saját helyzetünkkel. Bajainkat megosztva csökkenthetjük őket, de ha
derünket és boldogságunkat osztjuk meg másokkal, megsokszorozzuk
azt.

Ha gazdagnak szeretnéd érezni magad, számold össze azokat a dolgokat
az életedben, melyeket nem vehetsz meg semmi pénzért.

--
``Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek, Hogyha Istenem úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek.``
Téma zárolva.
Oldalmegjelenítési idő: 0.545 másodperc
Az oldal motorja a Kunena fórum

Idézet

"Higgy, remélj és szeress, hogy boldog ember lehess!"

Keresés

Látogatottság

Ma 10
Tegnap 462
A héten 1056
Ebben a hónapban 14711
Összesen 6771218

2026-06-24