Egy minneapolisi házaspár eldöntötte, hogy Floridába megy felmelegedni egy különösen fagyos télen. Úgy tervezték, hogy ugyanabban a hotelben szállnak meg, ahol a mézesheteiket töltötték 20 évvel azelõtt.
Mozgalmas programjuk miatt nehéz volt összeegyeztetni az utazási idõpontot, ezért a férj pénteken, a feleség pedig a következõ napon repült Minneapolisból Floridába.
A férj bejelentkezett a hotelbe, ahol a hotelszobában egy számítógép is volt, nem úgy mint évekkel azelõtt, és eldöntötte, hogy küld egy e-mailt feleségének. Véletlenül azonban kihagyott az e-mail címbõl egy betût, s anélkül, hogy észrevette volna a tévedést, elküldte a levelet a rossz címre.
Közben ... valahol Houstonban ... egy özvegy épp a férje temetésérõl érkezett haza, akit az Úr hazahívott az õ dicsõségébe, egy szívinfarktus után. Az özvegy elhatározta, hogy megnézi a barátoktól és rokonoktól érkezett e-maileket.
Miután elolvasta az üzenetet, visított és elájult. Fia berohant a szobába, édesanyját a földön találta, majd felpillantott a képernyõn található szövegre:
Szeretõ feleségemnek
Idõpont: 2005 okt.13, péntek
Tárgy: megérkeztem!
Drága szerelmem,
Tudom, meg vagy lepõdve, hogy üzenetet kapsz tõlem. Már számítógépük is van az ittenieknek és lehet szeretteinknek e-mailt küldeni.
Épp most érkeztem meg és jelentkeztem be. Minden elõ van készítve a holnapi érkezésedre és már nagyon várom, hogy találkozzunk.
Remélem, hogy az utazásod olyan csendes lesz, mint az enyém.
PS.... Tényleg nagyon meleg van idelent!!!
-- ``Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek, Hogyha Istenem úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek.``
A tízéves kisfiú jelenti hazaérkezõ anyjának:
- Mama, képzeld, a papa telefonált a túlvilágról!
- Ne mondd, és mit akart?
- Hát csak azt, hogy küldj neki valami jó cigarettát.
- De hova, azt nem mondta? A mennyországba vagy a pokolba?
- Nem mondta, de biztos, hogy a pokolba, mert tüzet nem kért.
-- ``Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek, Hogyha Istenem úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek.``
Egy katolikus pap, egy református pap és egy rabbi egy autóban utaznak egy vallási konferenciára. Autóbalesetet szenvednek, de ép bõrrel megússzák mindhárman. Elõször az egyik pap kászálódik ki az autóból, rögtön keresztet vet:
- Uram, köszönöm, hogy megmentettél minket!
Aztán a másik pap is hasonlóképpen imádkozik. Végül a rabbi száll ki a kocsiból, és úti társai nagy meglepõdésére õ is keresztet vet. Így szól hozzá az egyik pap:
- Mióta vettek ti zsidók is keresztet?
A rabbi válaszol:
- Ja, nem, csak ellenõriztem, hogy mindenem megvan-e: szemüveg, golyók, pénztárca, karóra.
-- ``Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek, Hogyha Istenem úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek.``
A faluban este kerekezik haza a helyi plébános. Megállítja a rendõr, és így szól hozzá:
- Atyám, ezer forintra büntetem, mert veszélyeztette a közlekedés biztonságát!
- Ugyan, fiam - legyint a pap -, nem történhet nekem semmi bajom, hiszen az õrangyalom állandóan velem van.
- Igen? - mondja a rendõr. - Akkor kétezer forintot kell fizetnie, mert ketten nem ülhetnek egy kerékpáron.
-- ``Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek, Hogyha Istenem úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek.``
Egy férfi meghal, és a mennyország kapujában találja magát, ahol Szt.Péter várja:
- Fiam! Te nem voltál valami jó ember életedben. Tudsz valami jócselekedetet mondani, ami alapján beengedhetlek ide?
- Igen. - feleli a férfi - Egyszer motorosok molesztáltak néhány apácát. Én odamentem a vezérükhöz, egy nagydarab tetoválásos, orrkarikás fickóhoz, megfogtam a karikáját, odahúztam az arcát, és azt mondtam neki: Most pedig bocsánatot kértek a hölgyektõl!
Szt. Péter lapozgat a könyvében:
- Én ilyet nem találok! Mondd, és mikor történt ez?
- Úgy 1-2 perce...
Témaindító
