.
Müller Péter: "Sosem késõ - most jött el az ideje!"
Egy vödörben ugyanaz a víz lehet, mint a tengerben. Ami hiányzik belõle - az a végtelenség.
Szereted a tengert? Nem a fürdést, az úszást, a folyót és a tavakat - hanem a tengert. Azért szereted, mert végtelen. Határtalan világban lebegsz. Óriási, végtelen és iszonyúan erõs. A mélyét nem ismered, még a legtisztább tengernek sem, mert odáig nem látsz le; nem is sejted, milyen titokzatos világ felszínén úszkálsz. Ki tudja, honnan érkezett az a halraj, amelyik a lábadhoz simul. Te a korlátok, határok világában élsz, õ a határtalanban.
Van a tengernek egy napsütéses, nyugodt, szép és szelíd arca... van, amikor játékos és hullámzik... lecsúszhatsz a hullámok hátáról... És van, amikor dühbe gurul és háborog, s ilyenkor veszélyt jelent mindenre és mindenkire, akinek határa van. Elsöpri...
Ha átadod magad a tengernek, olyan, mintha az Istenben lebegnél. Van, aki fél tõle. Van, aki szereti. Van, aki a tengerbe hazamegy, mert ne feledd: születésed elõtt, mielõtt a szárazföldre vetõdtél volna, mint egy hajótörött, ilyen vízi világ lakója voltál. Pici embrió korodban még kopoltyúcskád is volt.
Vannak népek, akik a tengert nõnemûnek érzik. Vannak, akik férfinak. (Il mare, la mer) Én nõnek. És ha valaha tengerpartra jutottam, igyekeztem olyan helyre keveredni, ahol nem látszik a túlsó part. Nincs szemben egy látható sziget. És alkonyatkor látom a fáradtan izzó napot a tenger alá bújni.
Szeretem az alkonyt. Alkonyatkor a napod beérik, s minden, ami értékes benned, édessé és ehetõvé válik. Van, aki "késõn" szül, "késõn" találja meg a párját, "késõn" talál magára. Sohase mondd, hogy késõ! Hanem azt, hogy eljött az ideje.
Forrás:
www.life.hu/index.html
elozoeletek.blogspot.com/2016/03/muller-...most-jott-el-az.html