.
"Ha magadat nem szereted, senkit sem szerethetsz." Ez a heti útravaló. Kár, hogy én ezt csak késõn kaptam meg.
Azt hittem, a szeretet másokkal kapcsolatos élmény. Elég, ha téged, õt, titeket, õket szeretem. Hogy magamat is szeretnem kell, azt nem tudtam. Önmagam szeretetét összetévesztettem az önzéssel, a hiúsággal és az egoizmussal. Nem az! Megtapasztaltam, hogy ha magammal rossz viszonyban voltam, senki szeretete, de még a szerelme sem ért el hozzám. Nem esett jól. Nem is tudtam viszonozni. Hiába szerettem másokat, ha önmagukkal diszharmóniába voltak, az én "adásom" sem jutott el hozzájuk. Nem "vették" a szeretetem adását, nem voltak ráhangolva. Gondolj bele: lehangolt hegedûdet senki más, sem a másik hegedûs, sem az egész zenekar, de még a karmester sem tudja helyetted fölhangolni. Azt neked kell, különben összezavarod az egész muzsikát.
Mi mindent fordítva látunk. Azt hisszük, hogy a külsõ határozza meg a bensõnket. Majd ha õ jön - gondolod -, akkor én is jövök. Ha kapok, majd én is adok. Ez nem így van. Csak amit belül megteremtettél, jöhet létre kívül. A világból ezerféle adás árad, de te - rádiós hasonlattal - csak azt fogod a sugárzásokból, amire a lelked rá van hangolva. A potméter ott van benned! Mindenre neked kell ráhangolódni, és abban a pillanatban, amikor belül ráállsz - mondjuk a "szép zene" hullámhosszára -, a szép muzsika egyszer csak hallhatóvá válik számodra. Nem azért, mert véletlenül kifogtad az ûrbõl, hanem mert belül már megteremtetted a megvalósulás feltételeit. Így vagy mindennel. Így vagy ezzel az írásommal is. Csak akkor érint meg, ha ráhangolódtál.
Igazából elõbb tudtad már, mielõtt elolvastad. Ahogy a szép zenét is elõbb érezted és talán hallottad is, mielõtt a külsõ zenekar játszani kezdett volna. A szeretetre is rá kell hangolódnod. Nem úgy, hogy sóvárogsz és szenvedsz a hiányától, hanem úgy, hogy önmagaddal szeretetteljes, jó viszonyba kerülsz. Nem a lelkeddel, mert az teli van olyan zûrös érzésekkel és gondolatokkal, amiket nem lehet szeretni. Hanem a benned lakó Igazi Éneddel. Õt kell szeretned. Õ már most is szeret téged - de te nem érzed. Nem is tudsz róla. Mert nincs ráhangolva a lényed. Ha ez a hangolás egyszer sikerül, rájössz, hogy ez az Útravaló fordítva is igaz: "Senki sem szerethet téged, amíg önmagadat nem szereted." Lehet, hogy szeret, de nem jut el hozzád. Mert nem vagy ráhangolva.
( emailban kaptam)
--
``Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek, Hogyha Istenem úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek.``
Téma zárolva.
Témaindító
