A szeretetrõl

.


"A szeretet és az igazság olyan szoros egységet alkot, hogy gyakorlatilag nem is lehet õket szétválasztani. Olyanok, mint ugyanannak az éremnek két oldala."

(Mahatma Gandhi)

.

.

A valódi szeretet



Sokan sokszor éreztük már úgy, hogy csalódtunk a szeretetben.
Becsapott, fájdalmat okozott, megalázott, félelmet keltett, kizsákmányolt, elhagyott, nem állt ki mellettünk, bántott.

Szívünk az ilyen tapasztalások után azért, hogy megvédje magát, visszavonulót fúj. Elvonul kis barlangjába, ahol biztonságban érzi magát. Akár védelmi páncélt, falakat is növeszthetünk a külvilággal szemben. Akkor és ott ez tûnik a legokosabb lépésnek.
Egyetlen célunk van csupán ilyenkor, hogy soha többet ne kelljen megélnünk azt.

De sajnos egy idõ után rá kell jönnünk, hogy megvédtük ugyan magunkat a fájdalomtól, a csalódástól, de így bizony a páncélon valójában a szeretet, az öröm, és a boldogság sem jut át igazán. Mindegy milyen okból zárjuk be a szívünket, a bezárás pillanatában minden érzéstõl egy kicsit elzárjuk magunkat.

Ha újra szeretetet, boldogságot, önfeledt örömöt szeretnénk megtapasztalni, ki kell nyitnunk szívünk kapuját az érzések elõtt. Minden érzés elõtt.

Ez nem megy mindig egyik napról a másikra. Gyakran elõfordul, hogy kicsit nyitunk, aztán újra bezárunk. De semmi baj, ez természetes. A gyógyulás egy hosszú folyamat. Elõször elkezdünk megbékélni mindazzal, ami történt. Felismerjük az érzéseinket, nem menekülünk elõlük. Elfogadás, megbocsátás lesznek a segítõ társaink.

Utunk legvégén pedig még arra is rádöbbenünk, hogy valójában nem is a szeretetben csalódtunk. Nem a szeretet bántott bennünket, hiszen az nem képes arra. Amit társaink által szeretet néven megtapasztaltunk, csupán egy árnyék.
A valódi szeretet nem ilyen. Még ha nem is tudjuk pontosan megfogalmazni, hogy milyen, a lelkünk mélyén érezzük azt.

A szívünk legrejtettebb zugában egy apró pici láng tudja, hogy a valódi szeretet: szent és sérthetetlen, nem bánt, nem okoz fájdalmat, nem hazudik, nem csap be, nem ítél el, nem fordul ellenünk.
A valódi szeretet oltalmaz, megvigasztal, felemel, biztonságot ad, elfogad, örökre velünk marad.

Egyszer csak megérkezik hozzánk egy áldott pillanat, amikor az a pici láng azt súgja halkan, hogy a valódi szeretet képes megbocsátani is.
Ha meghalljuk e hangot, és utat nyitunk az energiája elõtt, akkor a szívünk meglágyul majd, és a valódi szeretet által meggyógyul majd.

(T.Szilvia)


szivarvanyangyal.cafeblog.hu/2018/12/20/a-valodi-szeretet/

.

.

Szeretet.


A szeretet az, ami bennünk él,
ami átölel mindenkit.
Szeretet, ha meghallgatod a másik embert
és nem ítéled el a tetteiért.
Szeretet, ha meg tudsz bocsátani
és akkor is szereted, ha vétkezett.
Szeretet, ha nem láncolod magadhoz,
ha úgy dönt, elengeded,
és azt kívánod, boldog legyen mással.
Szeretet, ha tök ismeretlent átölelsz
és segítsz, ha rászorul.
Szeretet, ha békén hagyod, és nem
tukmálod rá magad sem az elveid,
ha magányt akar, békén hagyod.
Szeretet, ha nem segítsz,
ha nem erre vágyik. .Csak felajánlod.
Szeretet, hogy engeded, hogy szeressenek
és szeretsz, ha engedik...
(szerzõje ismeretlen)

.


"Elõfordul, hogy amire vágysz, ott van az orrod elõtt. Csak ki kell nyitnod a szemed, hogy észrevedd."

(Meg Cabot)