A szeretetrõl

.

A szeretet...

"A szeretet nem kötelesség, nem feladat.
Nem józan ésszel, akarattal, kényszerrel előidézhető állapot."
A szeretet: a szabadság jegyében áll.
Senki sem mondhatja meg, kit szeressek, kit ne szeressek, még én sem utasíthatom magamat, mert ez jóval magasabb szinten dől el, mint ahova akaratunk fölér - ez a lelkünknek olyan helyén dől el, olyan magas, a földi élet légkörén túli szférájában, ahol már sem a társadalom, sem a szokások, az elvárások, a félelmek, az érdekek, de még a lelkiismeret sem szólhat bele semmibe."
(Müller Péter)

.

Pótvizsga szeretetből

A Mester nagy iskolájában
Ma szeretetből pótvizsgáztam.
Tanítóm előtt remegve álltam...
Az első vizsgán én megbuktam.
A tételt bár kívülről tudtam,
De a gyakorlatban előre alig jutottam.

Szeretem én, ki engem szeret,
Minden jó embert, akit csak lehet,
De az ellenségem?
Aki megrágalmaz, kinevet,
Ad mindenféle csúfnevet,
Gyaláz és megaláz engemet?

Ilyet nem tudok szeretni! Nem!
És ezt húztam ki a tételen,
,,Hogy az ellenségemet is szeressem!"
Szereted-e? - Kérdezte tanárom,
Az én Mesterem és Megváltóm.
Nem tudom, hiába próbálom!

Szelíden monda, de erélyesen:
- - Pótvizsgára mész, és ha mégsem
Tanulod, megbuksz egészen.
A szeretet nehéz tétel,
A legtöbben ebben buknak el,
Mert, aki bánt is, szeretnünk kell!

De Mesterem tovább tanított,
Különórára magához hívott,
Szeretetével sokat kivívott!
Mutatta kezén, lábán a sebet,
Hogy mennyit terem a szeretet,
Eltűri a kereszt-szegeket.

Eltűri a gúnyt, a gyalázatot,
Töviskoszorút, s nehéz bánatot.
A dárdaszúrást, mit értem kapott.
Így tanított, szívem felrázta.
Látta, hogy hajlok a tanításra.
Szeretetét a szívembe zárta.

És most pótvizsgáztam belőle.
Ott volt az ellenségem is.
Gúnyos megjegyzést kaptam tőle,
De szeretettel feleltem,
S e szeretettel őt megnyertem...
És a pótvizsgán átmentem.

Tovább tanulok, tovább megyek,
Vannak ,,szeretet-egyetemek",
Magasak, s mégsem elérhetetlenek!
Mert más tudományt sokat tanulhatok,
Megcsodálhatnak, úgy vizsgázhatok.
Ha szeretet nincs bennem:
semmi vagyok.
(szerzője ismeretlen a számomra)

.
Szeresd önmagad!

Arra bíztatok mindenkit, hogy ne adja fel az első akadálynál! Amikor azt érzed, hogy az élet keresztbe húzza a számításaidat, akkor is tarts ki! Hidd el, nem azért teszi, mert vissza kell fordulnod. Azért vannak az akadályok, hogy megmutassák Neked, mit kell még helyretenni magadban. Ugyanis, ha az adott területen nem lennének blokkjaid, nem vennéd észre a problémákat. Hidd el, egyelőre szükséged van a megoldandó feladatok ajándékaira. Ne idegeskedj, ne stresszelj, csak fogadd el a jelenlétét. Lehet, hogy pont az elfogadás leckéje a tét.

Légy türelmes Önmagaddal. Hidd el, semmi nem tesz boldogabbá, mint amikor megbékélsz saját lényeddel! Hiszen senki másért nem tartozol felelősséggel. A Te feladatod az, hogy megtaláld a helyed a világban. A Te feladatod az, hogy szeresd, becsüld és tiszteld az életedet. Ha így teszel, az élet is szeretni, becsülni és tisztelni fog Téged!

Ha megtalálod a harmóniát, és szereted magadat, akkor leszel képes mást is feltételek nélkül szeretni. Addig függeni fogsz másoktól, és azt várod, hogy ők tegyenek boldoggá.

Meg kell tapasztalnod azt, hogy a boldogság Benned van. Te csak akkor tudod jól érezni magad mások társaságában, ha a boldogság érzése ott van a lelkedben.

Ha csak akkor tudsz mosolyogni és felhőtlen lenni, amikor valaki a közeledben van, azt függőségnek nevezik, nem boldogságnak.

Így arra kérlek, szeresd magad napról-napra jobban. Hidd el, egy egyedi, megismételhetetlen csoda vagy. Amit Te tudsz nyújtani a világnak, arra senki más nem képes Rajtad kívül. A létnek szüksége van Rád!
De leginkább önmagadnak hiányzol, amikor a megfelelési kényszertől vezérelve feladod az egyéniségedet… Egyre rosszabbul érzed magad a bőrödben.

De hidd el, aki valóban szeret, az a lényedet szereti. Mindig légy önmagad, mert akkor tudja a másik, mire számíthat.

Azt kívánom Neked, hogy tudd elhinni végre, hogy Te vagy a legfontosabb! Azt kívánom, hogy légy laza, és váltsd valóra az összes álmodat, mert megérdemled! Tiszta szívemből kívánom!

Guzsik-Mohácsi Viktória ( elozoeletek.blogspot.hu )

.

A pillanat...

"Isten minden nap ad nekünk egy pillanatot, amikor megváltoztathatunk mindent, ami boldoggá tesz. S mi minden nap úgy teszünk, mintha nem vennénk észre ezt a pillanatot, mintha nem is létezne, mintha a ma ugyanolyan lenne, mint a tegnap és semmiben sem különbözne a holnaptól.
De aki résen van, az észre fogja venni a mágikus pillanatot. Bármikor meglephet minket: reggel, amikor bedugjuk a kulcsot a zárba, vagy az ebéd utáni csöndben, vagy a nap bármelyik percében, amelyik nem látszik különbözőnek a többitől. Mert ez a pillanat létezik és ebben a pillanatban a csillagok minden ereje belénk száll, és segítségükkel csodákra leszünk képesek."

(ismeretlen)

.
AZ IGAZ SZERETET TÍZ TITKA

.