Mit üzen a betegséged ?

.

Megfázás és influenzás bántalmak - lelki okok


A nátha mindig krízishelyzetekben lép fel, amikor is elegünk van valamibõl (németül: die Nase voll hat " tele van az orrunk, illetve über etwas verschnupft ist " bosszankodunk). A "krízishelyzet" fogalma talán fellengzõs egy kissé, hiszen itt nem az élet döntõ válságairól van szó, azok a jelentõségüknek megfelelõ tünetekben fejezõdnek ki. A "krízisszituáción" azokat a gyakori, nem szenzációs, ám a psziché számára mégis fontos mindennapi helyzeteket értjük, amelyek túlterheltség érzést keltenek bennünk, s amikor legitim okot keresünk arra, hogy kissé visszahúzódhassunk, a helyzet ugyanis túl sokat követel tõlünk. Mivel pillanatnyilag nem vagyunk hajlandók bevallani magunknak "kis", "mindennapi" szituációnk kihívását s ezzel kapcsolatos menekülésvágyunkat, a konfliktus szomatizálódik, testünk éli ki azt, hogy egy idõre elegünk van.

Célunkat azonban ezen a (tudattalan) úton is elértük, sõt azzal az elõnnyel, hogy helyzetünk iránt mindenki a legmesszebbmenõkig megértõ, amire nagyobb konfliktusok feldolgozása során aligha számíthatnánk. Megfázásunk lehetõvé teszi számunkra, hogy a megterhelõ helyzetbõl egy idõre kivonjuk magunkat, s inkább saját magunk felé forduljunk. Érzékenységünket tehát a test szintjén teljességgel kiélhetjük.

Fáj a fejünk (ilyen körülmények között senki se várhatja tõlünk, hogy problémáinkkal tudatosan szembesüljünk!), könnyezik a szemünk, mindenünk sebes, érzékeny. Általános érzékenységünk odáig fajulhat, hogy még a hajunkat is hurutosnak érezzük. Senki sem közelíthet hozzánk, senki sem érinthet meg bennünket. Eldugul az orrunk, s ez minden kommunikációt lehetetlenné tesz. Azzal a fenyegetéssel tartunk távol magunktól mindenkit, hogy "ne gyere közel, meg vagyok fázva!". Elhárító magatartásunkat csak alátámasztjuk tüsszögéseinkkel, amivel kilégzésünket meglehetõsen agresszív elhárító fegyverré alakítjuk át.

Kaparós torkunk a beszédet, mint kommunikációs eszközt a minimumra csökkenti, vitákra, szembesülésekre semmi esetre sem vagyunk alkalmasak. Az ugató köhögés fenyegetõ hangjai igen kifejezõen jelzik; kommunikációs kedvünk legfeljebb arra korlátozódik, hogy valakire ráugassunk.
Nem csodálkozhatunk azon sem, hogy az elhárításnak ezen a fokán mandulánk, amely testünk egyik legfontosabb védõszerve, szintén teljes gõzzel dolgozik. Úgy megduzzad, hogy már nem vagyunk képesek mindent lenyelni. Olyan állapot ez, amely arra az önkritikus kérdésre bátoríthatná a pácienst, hogy tulajdonképpen mi is az, amit nem akar lenyelni ezentúl. A nyelés ugyebár a befogadás, az akceptálás aktusa. Csakhogy most éppen ezt nem akarjuk. A megfázás minden szinten ezt mutatja. Azáltal, hogy végtagjaink fájnak, hogy az influenzás levertség következtében minden mozgás lebénul, s hogy néha vállunk is fáj, szinte érezhetõvé válik a probléma súlya, amely vállunkat nyomja, s amelyet nem akarunk cipelni.

E problémánk jó részétõl gennyes váladék formájában próbálunk megszabadulni, s mennél inkább sikerül ez, annál jobban megkönnyebbülünk. Oldódnia kell annak a sûrû váladéknak, amely eleinte mindent eldugaszolt, minden folyamatot és kommunikációt megszakított, folyékonnyá kell válnia, hogy a folyamatok, a mozgás megindulhasson. Így végül minden megfázás mozgásba hoz valamit, s fejlõdésünkben egy kis elõrelépést jelent.

A természetes gyógymód joggal lát a megfázásban egy igen egészséges tisztulási folyamatot, amely során a betegség mérgezõ anyagokat mos ki a testbõl " pszichikai szinten a mérgezõ anyagoknak a problémák felelnek meg, amelyek analóg módon felhígulnak, kiválasztódnak. A krízisbõl test és lélek egyaránt megerõsödve kerül ki " egészen a következõ alkalomig, amikor is ismét elegünk lesz...

Thorwald Dehlefsen - Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez

.

.
A szívbetegségek lelki okai - 14 perces film

Komoly egészségügyi problémákat okozhat a tartós magnéziumhiány – 9 probléma, amire gyógyír lehet


Magnézium egy olyan létfontosságú ásványi anyag, amely segíti az idegrendszer és az izomrendszer megfelelő működését.

A nélkülözhetetlen ásványi anyag testünk egyik fő elektrolitja. Az emberi test körülbelül 20 gramm magnéziumot tárol, ebből 60% a csontokban, és 30% az izmokban van.

A magnézium fontos szerepet játszik több száz anyagcsere folyamatban, az agytól az izomig és a keringési rendszerig nagy szükségünk van rá. Sajnos az emberi test nem képes előállítani a magnéziumot, ezért a hiányok elkerülése érdekében a táplálékból és kiegészítőkből kell hozzá jutnunk.
Hogyan fedezték fel a magnéziumot?

A magnéziumot néhány ezer évvel ezelőtt Görögországban fedezték fel, a Magnesia nevű régióban (valahol a mai Thesszáliában), ezért kapta a magnézium nevet. Egy angol vegyész 1755-ben kémiai elemként ismerte el, és számos kísérletet végzett Edinburgh-ban, hogy a régiójában lévő mészkőből kivonja a magnéziumot. Később, 1789-ben, egy másik angol vegyész, Thomas Henry magnéziumot vont ki a magnézium-szilikátból.

Anton Rupprecht 1792-ben fémes magnéziumot kapott, miután antracitot egy bizonyos hőmérsékletre hevített. A 19. század elején, pontosabban 1808-ban egy másik brit kutatónak, Sir Humphry Davidnek egy komplex elektrolízis rendszeren keresztül sikerült mindkét anyagot elkülönítenie a magnézium-oxidtól. De a felhasznált nyersanyaghoz viszonyítva a szintetizált magnézium legnagyobb mennyiségét 1831-ben Alexandre Brutus Bussy francia kémikus emelte ki, aki az ásványi anyagot 90% -os magnézium-klorid tisztasággal extrahálta.

Milyen egészségügyi problémákat okoz a magnéziumhiány a szervezetben?

1. Izomgörcsök: a vádli izmokban, a kezekben és a lábakban jelentkezhet.

2. Aritmia: szívizomfájdalom.

3. Migrén: egy nagyon gyakori tünet azok körében, akik magnéziumhiánnyal küzdenek.

4. Székrekedés: összefüggésben áll a magnéziumhiánnyal.

5. Tanulmányok alapján kimutatták, hogy az öngyilkosságot megkísérlő emberek gyakran rendkívül alacsony magnéziumszinttel rendelkeznek.

6. Alvási problémák: álmatlanságot vagy nyugtalan alvást okozhat a magnéziumhiány.

7. Metabolikus szindróma: kutatások alapján kimutatták, hogy a magnézium fontos szerepet játszik a 2-es típusú cukorbetegség megelőzésében.

8. Krónikus fáradtság: azok a személyek, akik állandó fáradtságra panaszkodnak annak ellenére is, hogy elegendő időt alszanak, a legtöbb esetben magnéziumhiánnyal küzdenek.

9. A magnézium-pótlás rendkívül hatékonynak bizonyult hallássérült betegek kezelésében. Bizonyos esetekben mindössze három hónapos magnézium használat során sikerült kiküszöbölni a hallási problémáikat.

Magnéziumhiánnyal leginkább az idősek, a gyermekek, a várandós nők, és a sportolók küzdhetnek. De veszélyeztetettek azok a személyek is, akik feldolgozott élelmiszereket fogyasztanak, napi rendszerességgel isznak alkoholt, a krónikus emésztőrendszeri rendellenességekkel küzdő személyek, vagy az olyan betegek, akik például állandóan vérnyomáscsökkentő gyógyszert szednek

filantropikum.com/komoly-egeszsegugyi-pr...amire-gyogyir-lehet/

  Minden betegségnek van valami üzenete, egyik sem véletlenszerűen lép fel!


Mai szemmel egészen új megvilágításba helyezi Dahlke a betegségeket. Szerinte minden betegségnek van valami üzenete, egyik sem véletlenszerűen lép fel. A továbblépés (vagyis a gyógyulás) testi és lelki szinten egyaránt megköveteli, hogy rákérdezzünk a "miért"-re. Dr. Rüdiger Dahlke orvos, pszichoterapeuta könyve Thorwald Dethlefsen Út a teljességhez c. könyvének folytatása, annak elmélyítése. Annak a könyvnek a német címe (Krankheit als Weg = Betegség mint út) azt fejezi ki, hogy a betegség az önmegismerés egyik járható útja, csakúgy, mint például az archetípusok vizsgálata álomelemzés segítségével. A végső célja minden embernek az önmegvalósítás, és ehhez hasznos kiindulópontot jelenthetnek az egyébként tehernek érzett betegségek. A könyv segítséget nyújt sok konkrét betegség értelmezéséhez. Igazi csemege azoknak, akik nem elégednek meg a hagyományos pszichológia gyümölcseivel
.A nyugati orvoslás azon alapon nyugszik, hogy ha eltüntetjük a tünetet annak ellenszerével (allopátiás szemlélet), akkor visszanyerhetjük a test egyensúlyi állapotát. Ebből kiindulva arra törekszik, hogy eltüntesse a tünetet, elvegye a náthát, megműtse a daganatos részt vagy szemüveget, gyógyszert írjon fel. Tehát alapvetően a testet tekinti kiindulópontnak és nem ismeri fel, hogy a tünet az új egyensúlyt szolgálja (az új egyensúly azt jelenti, hogy ami nem tudott tudatosulni, az kijött tünetek formájában).
Ebben nagyon sok természetgyógyászati megközelítés is megegyezést mutat. Ezzel szemben a régi orvoslás az egész embert vette figyelembe és tudta, hogy ha az ember megbetegszik, akkor nem elsősorban a testében kell keresni a megoldást, hanem testben és lélekben egyaránt.
Betegség esetében arról van szó, hogy az ember valamit nem fogad el lelki szinten és a tudattalanjába száműzi; Dahlke C. G. Jung árnyék fogalmát veszi kölcsön és azt állítja, hogy a lesüllyedt probléma az árnyékba (a személyiség f/el nem ismert részébe) kerül.
Test és lélek tehát elválaszthatatlanul össze van kötve; a test a forma, a lélek és a szellem a tartalom. Amikor a lélek nem vesz tudomást valamiről, energiát igyekszik megtakarítani. Azonban később meg kell fizetnie az árat, mert a betegség rákényszeríti, hogy foglalkozzon a tünet okával, tehát csak ideig-óráig lehet halogatni a szembenézést. Ha nem kezeli az okot, akkor a tünet máshol vagy más alakban fog újra felbukkanni.
A betegség őszintévé tesz és mutatja az utat.Mivel a lélek a ható, tartalmi rész, ezzel kell foglalkozni. Arra kell figyelni, hogy, mire figyelmeztet a testi tünet: mi az, ami lelki/érzelmi szinten hiányzik vagy ellentmondásos? És ahelyett, hogy a betegséget az ellenkezőjével próbálnánk gyógyítani, gyógyítsuk inkább hasonlóval (homeopátiás szemlélet). Végülis Paracelsus szerint minden méreg, csak nem mindegy, hogy milyen koncentrációban.
A homeopátiás gyógyítás során az történik, hogy a gyógyító addig hígítja a tünetet kiváltó (méreg)anyagot, míg szinte nyomokban sem tartalmazza már az oldat. Az információ viszont benne marad, amit a testen keresztül felfog a szellem és ez megmutatja neki az utat.
A megoldás csak valami hasonló lehet, hiszen az ok ugyanaz. A gyógyító a tünettel szövetkezik az egészség érdekében, nem pedig a beteggel a tünet ellen. Tulajdonképpen ezt teszi a pszichoterápia is: minden „pszichoszomatikus” betegséget “értelmez”. Dahlke annyival állít többet, hogy szerinte minden betegség a lélekből ered, ezért pszicho-szomatikus, vagyis a lélekből indul és a testben fejeződik ki. (Psziché=lélek, szóma=test görögül.) 

Abban minden általunk ismert ókori civilizáció megegyezik, hogy rítusok szabályozták az élet legfontosabb területeit. A mai napig így van ez, csak napjaink rítusai már elveszítették a kapcsolatukat forrásukkal, ezért tartalmatlanná, értelmetlenné és tudattalanná váltak (pl. keresztelő, érettségi, temetés). Ettől függetlenül hétköznapjaink át-meg át vannak szőve rítusokkal; ilyen az is, ha kórházba kerülünk.
Az orvosok előadnak egy nagyszabású színjátékot, amelynek az a célja, hogy a beteg totális regresszióba süllyedjen (vagyis kiszolgáltatott gyermekké váljon) és maradék önrendelkezését is feladja (pizsamába öltöztetik, fekve kell hallgatnia, hogy mit társalognak felette vizit közben az orvosok, ráadásul érthetetlen nyelven, stb.). A beteg így valóban “pácienssé”, azaz “türelmessé” válik…
 A betegség is egyfajta rituálé: a test arra kényszeríti az embert, hogy új utat keressen. A cél az, hogy ezt a rítust tudatosan éljük meg. Ha tehát a betegségünk arra kényszerít(ene) bennünket, hogy pihenjünk, akkor pihenjünk tudatosan és élvezzük ki ezt a pihenést; fontos, hogy ne legyen lelkifurdalásunk, mert az az allopátiás szemléletben gyökerezik.
Ez a család- és hipnoterápiákban sokat alkalmazott paradox kezelés alapja is: a páciens tudat alatt vágyik valamire vagy retteg valamitől (pl. hogy elhagyják), erre a terapeuta “előírja” neki a tünetet vagy olyan helyzetet követel meg, amelyben tudatosan kell megélnie azt, amit el akar kerülni.Sokszor előfordul az, hogy valakit nem lehet teljesen meggyógyítani.
Ez nem tragédia, sok mindennel együtt lehet élni. A kínaiak azt tartják, hogy a hosszú élet titka egy betegség. Tegyük hozzá: amit tudatosan megél az ember és amitől tanul, közelebb kerül önmagához. Az önmegvalósítás végülis azt jelenti, hogy az ember különböző utakon (pl. betegségek, archetípusok stb.) megismeri saját lehetőségeit, saját korlátait, vagyis saját magát, integrálja személyiségébe az árnyékba süllyedt részeket és tudatosan megéli, kiéli őket.

Megismeri mélyebb önmagát, és rajta keresztül a világot. Tulajdonképpen elkezdi járni a saját útját

.forrás: pszichologia.hu/ Turóczi AttilaForrás: betegsegnyelv.hu/blog/dr-rudiger-dahlke-...k-nyelve-a-betegseg/