Mit üzen a betegséged ?

Igazságok az éltetõ vízrõl

A tiszta víz éltetõ elemünk. Oltja a szomjunkat, karcsúsít és gyógyít. A cukros üdítõk és a gyümölcslevek korában azonban sokat elfeledkeznek a vízivásról.
Bár mindenki tudja, hogy sokat inni egészséges, gyakran nem tiszta víz kerül a pohárba. A piacon hatalmas a kínálat, hiszen a szénsavas és a csendes ásványvíz mellett kaphatóak már ízesített, oxigénnel dúsított változatok is. A vízválasztást megkönnyíti, ha tisztában vagyunk néhány alapigazsággal.

Igyál naponta 2 liter vizet

A dietetikusok többsége naponta 1,5 -2 liter közti mennyiséget javasol. Ennyi folyadék távozik el ugyanis a bõrön, a vesén és a tüdõn keresztül 24 óra alatt egy felnõtt szervezetbõl.
A legjobb természetesen a tiszta víz, de a levesek és a többi elfogyasztott alkoholmentes ital is hozzáadódik a napi mennyiséghez. Aki sokat izzad, vagy rendszeresen sportol, az inkább 3 liternyit igyon. A folyadékbevitelt legkönnyebben a vizeleten lehet ellenõrizni. Ha halványságra, és nem erõs illatú, akkor elég folyadékot fogyasztasz.

Evés közben nem szabad inni

Évekkel ezelõtt terjedt el az a tévhit, hogy ha evés közben sok folyadékot fogyasztunk, felhígul a gyomorsav, és nem tudja lebontani a tápanyagokat. Ma már tudjuk, hogy az étkezéshez hozzátartozik egy pohár víz. A víz segíti az emésztést és a tápanyagok eljuttatását a szervezet minden sejtjéhez. Nagyjából 3 gramm víz szükséges ahhoz, hogy az izmok el tudjanak raktározni 1 gramm szénhidrátot.

Nem egészséges a szénsav

Vannak, akik felfúvódnak a szénsavtól, de a szénsavas víznek ezenkívül csak jó tulajdonságai vannak. Pozitív hatással van a fogakra, mert elpusztítja a baktériumokat, és megtisztítja a szájat a fogszuvasodást okozó ételmaradékoktól. A pezsgés serkenti a száj vérellátását és a nyáltermelést.

A csontoknak jót tesz az ásványvíz

A vulkanikus területrõl származó természetes ásványvíz a tejtermékek mellett a másik fontos kalciumforrás. A kalcium a csontok és a fogzománc legfontosabb építõanyaga. A krónikus kalciumhiány idõs embereknél csontritkulást okozhat, az oszteoporózis pedig megnöveli a csonttörés kockázatát. Naponta nagyjából 1000 mg kalciumra van szükség a csontok épségének megõrzéséhez. Egy liter kalciumos ásványvíz 500-700 mg kalciumot tartalmaz, így fedezi a napi mennyiség felét.

Az ivás hamar eltelít

Jobban megtelik a gyomrod, ha megiszol egy-két pohár vizet evés elõtt. A teltségérzet gyorsan kialakul, így kevesebbet eszel. Az ivás általánosságban kedvezõen befolyásolja a fogyókúrát: napi 1,5 -2 liter víz már 100 kcal-al megnövelheti az energiaforgalmat. Legjobb, ha reggel, ébredés után éhgyomorra megiszol két pohár vizet. A víz beindítja az emésztést és az anyagcsere-folyamatokat, ráadásul az éjszakai folyadékvesztést is gyorsan kiegyenlítheted.

Legjobb a csapvíz?

Annak ellenére, hogy egész Magyarországon nyugodt szívvel megihatod, a csapvíz a természetes ásványvízzel összehasonlítva sokkal kevesebb ásványi anyagot, magnéziumot, kalciumot és nátriumot tartalmaz.

Akkor is igyál, ha nem vagy szomjas

A szomjúság érzése már a vízhiány jele. Ha a test folyadékmennyisége 1 -2%-kal csökken, az a testi és szellemi teljesítõképesség rovására megy. Ha vízhiány alakul ki, a vér besûrûsödik, romlik az agy oxigén- és tápanyagellátása. A vízhiány okozhat migrént, fejfájást vagy koncentrációs zavarokat. Egy óránál tovább tartó sportolásnál különösen figyelni kell a folyadékpótlásra. Hogy pontosan mennyit kell inni, az elsõsorban a testsúlytól, az izzadás mértékétõl és a sportágtól függ. Ma már léteznek olyan kalkulátorok, amelyekkel ki lehet számítani az egyéni folyadékszükségletet.
(forrás: nana.hu)

Mozgás az egészségért


A fiatalság mesés, legendás forrása az ókori kalandorokat egy életen át tartó kutatásra, keresésre ösztönözte, s idõvel a beteljesíthetetlen álom jelképévé vált. A tudomány ma legalább részben képes ezt az álmot mindannyiunk számára elérhetõ közelségbe hozni.
Mit jelent ez?
Amikor a titkos forrás után kutattak, amely örök fiatalsággal ajándékoz meg, emberek tömegei haldokoltak fertõzõ betegségek miatt felnõtté válásuk korai szakaszában. Ma ezektõl nem kell tartanunk, s bár igaz, hogy napjainkban sokakat a degeneratív betegségek fosztanak meg erejüktõl és tesznek idõ elõtt munkaképtelenné, azonban ezek elkerülhetõk a rendszeres, serény fizikai aktivitás útján, miközben nagyobb vitalitás, jobb egészség, hosszabb élet lehet osztályrészünk.
Mozgással igazán elérhetõ mindez?
Vessünk egy pillantást a tényekre.

A használd, különben elveszted" törvényszerûsége nemcsak a csontokra és az izmokra vonatkozik, hanem a szívre, tüdõre, agyra, véredényekre, ízületekre és a test összes többi részére egyaránt. Az ülõ foglalkozású életmód közvetlen út a korai halálhoz. Az aktivitás hiánya szó szerint megöl minket. A jó genetikai örökség néhány embernek segít abban, hogy hihetetlen helyzeteket és állapotokat éljenek túl, de ez kevesek adottsága.
A ma gondja nem csupán a ;csak hosszabb ideig élni" képlet: a meghosszabbodott életidõ mellett vágyakozunk az erõ, a jó egészség, a hasznavehetõség és az élet minõségének javítása után.
Hogyan segít a mozgás abban, hogy tovább és jobban éljünk?
A mozgás segít, hogy jól érezzük magunkat: a testgyakorlásból jó közérzet és életöröm származik. Azonkívül a hormonok, amelyek a mozgás kiváltotta jó közérzetet elõidézik, az egészségre is kedvezõen hatnak. A testgyakorlás a szívet is erõsíti. Ez pedig igencsak fontos egy olyan kultúrában, amelyben minden második ember szív- és érrendszeri betegségben hal meg. A testgyakorlás csökkenti a vérnyomást, a nyugalmi pulzusszámot, s védi a szívet és a véredényeket.

A kalcium és más fontos ásványi anyagok visszatartásával a mozgás erõsítõleg hat a csontokra. Az ülõmunkát végzõ emberek, akik már túl vannak negyvenedik életévükön, egyre több kalciumot és csontanyagot veszítenek.
A mozgás feloldja, megszünteti a depressziót. A szabadban végzett testgyakorlás az egyik legértékesebb eszköz, hogy segítségével harcba szálljunk e szinte mindennapos, munkaképtelenné tevõ betegség ellen.
Az aggodalmaskodástól, idegeskedéstõl is megszabadít a mozgás. Napjaink rohanó, kapkodó, nyomás alatt élõ társadalmában a fizikai tevékenység az egyik leghatékonyabb ellenszer a stressz ellen.
A testgyakorlás életünk minden területén megnöveli az erõt és a hatékonyságot.
A mozgás a kívánatos testsúlyt is segít fenntartani, továbbá izmokat fejleszt és zsírokat éget el. A mérsékelt testgyakorlás a vércukorszint ideiglenes megemelésével tompítólag hat az étvágyra is.
A testgyakorlás javítja a keringést, tisztábbá teszi a gondolkodást, pihentetõbbé az alvást, és felgyorsítja a károsodott területek gyógyulását.
Miféle mozgásról van szó? Nem mindenki tud kocogni, és nem mindenki tudja lefutni a maratoni távot.
A felsorolt jótékony hatások mindegyike egyszerû gyaloglás útján is elnyerhetõ. A gyaloglás ideális testgyakorlás. Egyáltalán nem kerül pénzbe, ugyanakkor biztonságos, és szinte mindenki végezheti. És még szórakoztató is! Megválaszthatjuk a sebességet, megállhatunk, amikor csak akarunk. Ahogyan edzettségünk javul, fokozatosan növelhetjük a sebességet és az idõt.
További jó testgyakorlásnak tekinthetõ az úszás, kerékpározás, kertészkedés, udvari munka. A keményebbek részére ajánlható a kocogás, a lépcsõmászás, az ugrókötél és a síelés.
A hatékonyság érdekében a mozgás legyen igen eleven, és legalább 15-20 percen át tartson. A legtöbb ember fokozatosan el tudja érni ezt a célt.
Egy naponként 30-40 perces aktív testgyakorló program igen jótékony hatású. Különbözõ testgyakorlási módok léteznek, különbözõ célok elérésére. De ne felejtsük el, hogy még az olyan mérsékelt aktivitás is, mint amilyen a tempós gyaloglás, javítja a jó közérzetet, növeli az erõt és a hatékonyságot. Minden lépés számít!
De a mozgás olyan fárasztó és unalmas!
Mindannyian sok fárasztó és unalmas dolgot teszünk nap mint nap: ilyen a takarítás, autómosás, fûnyírás, mosogatás, munkába járás, vagy akár a fogmosás. De elvégezzük ezeket, mert szeretjük a munka jutalmát: vonzó otthon, tiszta autó, rendszeres fizetés, szép fogak. Bizonyos idõ után ezek a tevékenységek rutinossá, a mindennapi élet elfogadott részévé válnak. Tekintsünk ugyanígy a testgyakorlásra is, mely ráadásul egész életünkre jótékony hatással van. Elõbb-utóbb még jó ízére is ráérezhetünk, s akkor nem lesz többé unalmas számunkra.

Az õsember ma öt percig bírná.

Nem az allergiát, hanem az allergiás embert kell gyógyítani vallja a természetgyógyász. A testi-lelki egyensúly megteremtése a cél. Ez azonban napjainkban nem könnyû. Mit tehetünk mégis egészségünkért?

Az allergiás ember gyakran teszi fel a kérdést: talán gyenge az immunrendszerem? Vagy amikor a heves tüneteket tapasztalja túlságosan is erõs? Mindkettõ igaz, az immunrendszer hibásan mûködik. Dr. Kellermann Aranka Terézia orvos-természetgyógyász meggyõzõdése õ maga is évekig szenvedett az allergiától hogy az ember egész életmódját gyökeresen kell megváltoztatni, és önmagának, tudatosan kell cselekednie egészségéért.

Lelki harmónia
A test gyógyulását a lelki bajok feltárásával lehet a legeredményesebben elõsegíteni. Ebben a harcban az ember nincs egyedül, bátran támaszkodhat a szervezet természetes védekezõ mechanizmusára. Immunrendszerünket meg lehet edzeni: erõnlétünk mozgással, a szervezet megtisztításával, megfelelõ táplálkozással javítható. A lelki harmónia elérésére pedig tudatosan kell törekedni mindenkinek.

Méregtelenítés
Ha az õsember feltámadna, csak néhány perc esélye volna az életre. Napjainkban rengeteg mérget, szén-monoxidot, kéndioxidot lélegzünk be, kilószámra esszük a klórt, tartósítószereket, mesterséges színezékeket, növényvédõ szereket és antibiotikumokat. Testünk természetes méregtelenítõ funkciói során a vizelettel, széklettel, verejtékkel, kilégzéssel eltávozhatnak a számunkra nemkívánatos, káros anyagok. Értelemszerû, e folyamatokat kell segítenünk, hatékonyabbá tennünk.

Bõ folyadékfogyasztással fokozható a vesemûködés. Méregteleníthetünk gyógyteákkal, frissen készített gyümölcs- vagy zöldséglevekkel, melyeknek rostanyagai serkentik az emésztést, ráadásul vitaminok, ásványi anyagok gazdag forrásai. A verejtékezés során is méregtelenítünk, ezért legalább hetente egyszer szaunázzunk. (Szívbetegek, magas vérnyomásban szenvedõk konzultáljanak elõbb orvosukkal!) A szaunázás utáni pihenés, ellazulás segít a lelki harmónia megtalálásában is. Böjttel is hozzájárulhatunk a szervezet tisztulási folyamataihoz; kiválóan regenerálja az immunrendszert.
(forrás: nana.hu)

Frontok és csontok

Az idõjárás - idõnként - megkínoz bennünket. Kiüt, fejfájást okoz, álmosít, néha még depresszióssá is tesz. Megváltoztatni úgysem tudjuk - együtt kell élnünk vele, mégha szeszélyes is. Ismerjük meg az okokat!

Álmosító frontok
A melegfront lassítja reflexeket: levertnek, kialvatlannak érzzük magunkat. Hidegfront idején a görcsök gyakoribbak.
- Készüljünk fel rá: több alvással, vérkeringés élénkítõ reggeli váltózuhannyal

Szívfájdító mínuszok
A hideg hónapokban több a szívinfarktus. Az alacsony hõmérséklet miatt ugyanis beszûkülnek az erek , köztük a szív artériái is, így csökken a szívizmok vérellátása.
- Kerüljük ilyenkor a jelentõsebb fizikai megterhelést és a stresszt.

Depressziós, borús napok
Hatalmába kerít a rosszkedv: bezárkózunk a szobába, elbújunk a takaró alatt. Pedig ha elzárkózunk a fény elõl, az agyban emelkedik a melatonin koncentráció, és ez csak fokozza a depressziót. Inkább kapcsold fel a villanyt: több fényt!

Szédítõ zápor, dübörgõ zivatar
Az esõs idõ nemcsak hangulatot rombolja, de levertnek, kimerültnek is érezzük magunkat. Ezt az elektromágneses hullámok okozzák, amelyek esõben állítólag felerõsödnek.

Végtagfájdító légnyomás
Az érzékeny csontok és izületek a légnyomáskülönbségre és az alacsony légnyomásra sajgó fájdalommal reagálnak. Különösen igaz idõs, nehezebben mozgó emberekre, és azokra, akiknek már volt csonttörésük.

Vakító napsütés
Egyre inkább számolni kell a veszélyes és egészségre ártalmas UV-A és UV-B sugarakkal. Télen, síelés közben, a hegytetõn és a hegyoldalban is!
Kötelezõ a megfelelõ nap- vagy síszemüveg, mely megóvja a szemet a napsugarak támadásától, kötelezõ!

Torokfájdító hideg, pára
Hajlamosabb vagy a megfázásra? Az ok: a véredények beszûkülnek, testünk vérbõsége csökken, a vérkeringés lassul. Az immunrendszert is jobban igénybe veszi a kevés alvás, a rendszeres fizikai vagy szellemi munka. Jó segítség ilyenkor - is - a szauna, mely élénkíti a vérkeringést.
(forrás: nana.hu)

Gyógyulás a pozitív gondolkodás ereje által


Az ember testbõl, lélekbõl és szellembõl álló egység. Az okok a betegségnél, hibás emberi magatartásban, helytelen gondolkodásban és életben gyökerezik.

Az egész kozmosz rezgésen, energián alapszik,
minden energia : úgy az anyag, a fény, a gondolatok és az érzések. Nem csak a külsõ behatások váltanak ki fizikai változásokat testünkben, hanem a gondolatok, érzések, befolyásolják szervezetünkben a biokémiai folyamatokat.

A negatív gondolatok megbetegítik az embert, a pozitív gondolatok által ismét egészséges lesz. Gondolatok, érzések, a lelki rezdülések formálják viselkedésünket, szavainkat és cselekedetünket, melyek még erõsebb energiák. A belsõ befolyásolja a külsõt, ami azért lehetséges, mert az energiák állandóan cserélõdnek és áramlanak. A bennük lévõ erõk állandóan kölcsönhatásban vannak és kommunikálnak egymással.
Ez lehet felépítõ, erõsítõ és éltetõ, vagy romboló és végül betegséget okozó.

A pozitív gondolatok építõek, konstruktívak. Gondolatok melyeket az önzetlen szeretet érzése lelkesít, amelyek :a szeretet, jóság, szelídség, jóakarat, szolgálat. Ezek a béke és az egység gondolatai, itt a tõlünk jövõ energia önzetlenül áramlik másokhoz és gazdagabban tér vissza hozzánk. Az önzetlen szeretet gondolatai, isteni energiák, mivel Isten a Szeretet, és aki szeret, az Istenben van, és Isten benne van. S Õ azt akarja, hogy egészségesek, erõteljesek szabadok legyünk.

(részletek)
Forrás: Egyetemes élet

Öngyógyítás homeopátiával

Napjainkban egyre nagyobb igény van a szelíd gyógymódokra. A homeopátia a szervezet saját védekezõ mechanizmusát serkenti, hétköznapi panaszok esetén akár orvos nélkül is alkalmazható. A recept nélkül kapható homeopátiás szerek káros anyagot nem tartalmaznak, semmilyen mellékhatásuk nincsen.
Néhány éve még komoly vita tárgyát képezte, hogy vajon tényleges hasznos-e a homeopátia. A módszer ellenzõinek legfõbb érve az volt, hogy a homeopátiás készítményekben a nagy arányú hígítás következtében semmilyen hatóanyag nem marad, így az esetleges javulás pusztán a beteg gyógyulásba vetett hitének köszönhetõ. Azóta számos kísérletsorozat bizonyítja, hogy a homeopátia orvosolni tud akut és krónikus betegségeket egyaránt.

A homeopátiás gyógymód szülõatyja egy német orvos, Samuel Hahnemann volt, aki felfedezte, hogy hasonlót a hasonlóval lehet kezelni. Egy anyag, amely az egészséges embernél bizonyos tüneteket idéz elõ, meggyógyíthat egy azonos vagy hasonló tüneteket mutató embert. A mellékhatások és a fordított hatás elkerülése érdekében a homeopátiás szereket erõsen hígítják és összerázzák, azaz potenciálják.
A homeopátiás orvos nem laborleletek és röntgenképek alapján gyógyít, hanem a beteg által felsorolt tünetekbõl kiindulva. Nemcsak az adott kórral kapcsolatban kérdezi ki a pácienst, hanem általában az egészségi állapotáról. Nem mindegy, hogy egy fejfájás a halántéknál vagy tarkótájékon jelentkezik, illetve hogy egy köhögés száraz vagy inkább hurutos. Minden tünethez más és más szer tartozik, ezért a homeopata orvos csak alapos kikérdezés után tud személyre szabott kezelési tervet összeállítani.

folytatása a következõben