Igaz történetek - valódi események

.
Egyáltalán nem szoktam, ilyen témájú írásokat feltenni, de ez azt hiszem nagyon tanulságos, hogy ha Magyarországon is ha ilyen lenne, akkor az emberek, mármint minden ember boldogabb lenne, nem csak azoknak, akiknek minden megadatik.
szerk.



Svédország az egyetlen olyan ország, ahol a politikusok nem rendelkeznek kiváltságokkal!


Egy felmérés során kiderült, hogy Svédország az ötödik legboldogabb ország, Dánia, Norvégia, Svájc és Hollandia után, míg az Egyesült Királyság csak a 22., Románia a 90, és Magyarország a 69. helyen áll.

"A boldog országokra több közös dolog jellemzõ, mint pl. az egy fõre esõ jövedelem mértéke, az egészséges élet, és a korrupció hiányának mértéke" - mondja John Helliwel, a kanadai British Columbia-i Egyetem professzora.

Svédországban nem jár kiváltság a politikusoknak

Az országot nem a király, hanem a politikai osztályok vezetik, éppen ezért a svédek nagyon jól meggondolják, és komolyan veszik a szavazást. A vezetõ politikusok nem rendelkeznek semmilyen kiváltsággal és egyáltalán nem élnek luxusban. 1990-ig nem kaptak hivatali lakosztályt, hanem, ha úgy adódott, akkor a Parlamenti székben kellett aludjanak. Manapság az állam által kirendelt 40 négyzetméteres egyforma stúdiólakással rendelkezik mindenki. Az egyetlen szoba nappaliként és hálószobaként is funkcionál, a mosoda közös, ezért, ha tiszta inget szeretnének másnapra, akkor igazodniuk kell a várólistához.

Olyan képviselõk is vannak, akiknek ennél egy jóval kisebb, egy alig 18 négyzetméteres élettér jut hivatalból. Nincs titkárnõjük, tanácsadójuk, és szolgálati autójuk sincs sofõrrel.

"Én fizetem a politikusokat. Egyáltalán nem is értem, hogy az adófizetõk pénzébõl miért kellene nekik személyi titkár, sofõr, és szolgálati autó" - nyilatkozta egy svéd adófizetõ.

A svéd miniszterelnök hivatalos székhelye nem haladhatja meg a 300 négyzetmétert, és õ sem rendelkezik külön személyzettel. Õ maga mossa és vasalja az ingeit, akár a többi állampolgár. Svédország 21 megyére oszlik, melyet a kormány által kijelölt igazgatási iroda, és az állampolgárok által megválasztott tanács vezet. Svédország 290 településbõl áll.

Sem a polgármesterek, sem a kormányzók nem kapnak hivatalból fizetett szolgálati lakást, a tanácsosoknak nincs egy havi fix fizetésük, sem saját irodájuk, ezért otthonról dolgoznak.

"Az állampolgárok jogainak képviseletére választottak meg, ezért ugyanolyan jogokkal rendelkezünk akárcsak õk" - mondja egy svéd politikus. Csak a jogalkotással foglalkozó parlamenti képviselõk kapnak havi fix fizetést, az õ munkájukat ugyanis közszolgáltatásnak tekintik.

Nincsenek külön juttatások

A parlamentben dolgozók nem kapnak plusz pénzt azért, hogy külön irodát vagy lakást tartsanak fenn. Sokan a közkönyvtárakat vagy a pártközpontokat használják arra, hogy a szavazókkal találkozzanak. Ha repülõvel mennek valahová, elõbb ellenõrzi, és jóváhagyja a Parlament utazási osztálya, de természetesen ezekre az utakra nem jár külön juttatás.

A svéd politikusok nem kiváltságosok a törvény elõtt sem, és nem rendelkeznek mentelmi joggal. 1995-ben Mona Sahlin svéd politikus 2000 $ értékû Toblerone csokoládét vett a hivatali hitelkártyája terhére. A kipattant botrány következtében Sahlin kénytelen volt lemondani miniszterelnök jelöltségérõl. Ez volt az hírhedt "Toblerone-ügy".

Átláthatóság és ellenõrzés

A parlamenti tevékenység átláthatósága az Alkotmányban is megtalálható. Minden polgárnak joga van ellenõrizni a politikusok költségeit, a kormány számviteli dokumentumait, és a miniszterelnök jövedelemadó-bevallását. Ezenkívül minden állampolgár hozzáférhet a miniszterelnök napi levelezéséhez, és hivatalos e-mailjeihez. A számítógépteremben akár olyan dokumentumokat is lehet tanulmányozni, mint például a kormányzati kiadások vagy a nyilvános árverés részletei. Az átláthatóság elve 200 éve benne van az Alkotmányban, és bármelyik svéd állampolgárnak joga van hozzá.


forrás: filantropikum.com/svedorszag-az-egyetlen...znek-kivaltsagokkal/

.

Regina Brett, a clevelandi Plain Delaer

90 éves újságírója írta:



Öregedésem emlékezetessé tételére egyszer leírtam több tanulságot,melyet az életben felfedeztem. Ezt a cikkemet olvasták mind közül a legtöbbet,így hát 90. születésnapom alkalmával itt van még egyszer:


Az élet nem igazságos, de ennek ellenére jó.

Ha tanácstalan vagy, tegyél csak egy kis lépést.

Az élet túl rövid, hogy az idõdet valaki gyûlöletére pazarold.

A munkád nem ápol majd ha megbetegedsz. Ezt a családod és a barátaid teszik majd, tartsd velük a kapcsolatot.

Minden hónapban fizesd be a bankkártyáid számláit.

Nem kell, hogy mindig minden vitát megnyerj, fogadd el, ha nem értetek egyet.

Sírj valakivel, jobb, mint ha egyedül teszed.

Haragudhatsz istenre, elviseli.

Az elsõ fizetésedtõl spórolj a nyugdíjra.

Ha a csokiról van szó, hiábavaló az ellenállás.

Békélj meg a múltaddal, hogy a jelent ne ronthassa el.

Nyugodtan sírhatsz a gyerekeid elõtt.

Ne hasonlítsd az életed másokéhoz, nem tudhatod, hogy az õ útjuk mirõl szól.

Vegyél mély lélegzetet, megnyugtatja az elmét.

Szabadulj meg mindentõl, ami nem hasznos, szép vagy boldogító.

Ami nem öl meg, valóban erõsebbé tesz.

Sosem késõ, hogy boldog gyermekkorod legyen, de a második már csak tõled függ és senki mástól.

Amikor azért kell küzdeni, amire igazán vágysz, soha ne add fel.

Gyújtsd meg a gyertyákat, használj a szebb ágynemût, vedd fel a drága fehérnemûd; ne tartogasd különleges alkalmakra, a ma különleges.

Készülj mindenre, majd sodródj az árral.

Légy különös most, ne várd meg az öregkort, hogy lilát hordj.

A legfontosabb nemi szerv az agy.

Csak te felelsz a saját boldogságodért.

Minden csapást az alapján ítélj meg, hogy öt év múlva számítani fog-e.

Mindig az életet válaszd.

Mindenkinek mindent bocsáss meg.

Hogy más mit gondol rólad, az nem tartozik rád.

Az idõ majdnem mindent meggyógyít, adj neki egy kis idõt.

Bármilyen jó vagy rossz a helyzet, meg fog változni.

Nem kell magad túl komolyan venni, senki más sem teszi.

Ne vizsgáld felül az életet, jelenj meg és hozd ki belõle amit lehet.

Az öregedés még mindig jobb, mint fiatalon meghalni.
A gyerekeidnek csak egy fiatalkora van.

Végül csak az számít, hogy szerettél.

Minden nap menj ki, ott történnek a csodák.

Ha mindenki egy nagy kupacba gyûjtené a problémáit és másokét is megnézhetnénk, jól beérnénk a sajátunkkal.

Az irigység idõpazarlás, megvan mindened ami kell.

A legjobb még csak most jön.

Mindegy hogy érzed magad, kelj fel, öltözz fel és jelenj meg.

Engedj.

Az élet nem masnival jön, de mégis ajándék.

A barátaink a szabadon választott családunk.



albar.lapunk.hu/?modul=mcsop&a=2726

.


10.000 méter magasban - Egy légi utaskísérõ igaz története, ami bejárta a világot!


Bimm-bamm, bimm-bamm - ez az a hang, mely meghatározza a mindennapjaimat!


Az életemet 10.000 méter magasságban élem, és kénytelen vagyok lenyelni minden utas butaságát. Szakmai kötelességem, hogy mindent és mindenkit feltétel nélkül elfogadjak, miközben még mosolyognom is kell hozzá. Az elõzõ repülésnél egy ikerpár nehezítette meg a dolgomat, melyek egész idõ alatt hangosan sírtak. Gondolom, hogy landolást követõen a következõ két napot egyhuzamban fogják átaludni.

Bimm-bamm, bimm-bamm - újra hallatszik az idegesítõ hang, és nekem meg kell néznem a 23B utast, mit szeretne! Te jó ég, még fel sem szálltunk és máris hívnak! Úgy néz ki, hogy nehéz repülés elé nézek! Az Utas pedig egyre türelmetlenebb! Véget ért a felszállás, így kicsatolhatom magam és professzionális mosollyal az arcomon, az utashoz sietek. Szemeim közben végigpásztázzák az elsõ osztály utasait, miközben megállapítom, hogy nem lesz gond velük az úton. Gyors léptekkel közelítek a 23B felé és akkor már látom, hogy ez az a fajta utas, akivel csak a probléma van. Fiatal, gõgös, és meg van gyõzõdve, hogy mindent tud, és neki mindenhez van joga.

- Szeretném, ha egy másik helyet biztosítana számomra! - érkezik azonnal a türelmetlen kérés.

Mély levegõt veszek és megkérdem:

- Miért hölgyem? Mi a probléma?

- Hát nem látja, hogy egy színes bõrû mellé ültettek? Azt hiszi, el tudom ezt viselni egész út alatt?

Hoppá! Egy újabb rasszista megnyilvánulás! Közben a színes bõrû úrra pillantok és õ is megrökönyödve néz rám! Kifogástalan öltönye, és a szemébõl áradó értelem elárulja számomra, hogy egy konferenciára utazik.

- Megnézem, mit tehetek, hölgyem! - mondom neki!

Hátra megyek a másod osztályra, de úgy van, ahogyan képzeltem, minden hely foglalt. Visszatérek a reklamáló utashoz és közlöm vele.

- Kedves asszonyom, a repülõgép tele van, csak az elsõ osztályon vannak szabad helyek, de ehhez a kapitány engedélyét kell kérnem!

Tekintete ekkor diadalmassá válik, és úgy néz körül, mintha az utasok elismerésére várna. Én pedig kénytelen vagyok a kapitányt zavarni, aki azt mondja, rám bízza, oldjam meg legjobb belátásom szerint, és közben mosolyog. Ekkor már én is tudom, mit kell tennem! Visszamegyek a hölgyhöz, aki már szedi is össze a dolgait a költözés reményében, a többi utas pedig feszülten figyel. Amint odaérek a székhez, az úr felé fordulok, és csak annyit mondok:

- Kérem uram, kövessen engem az elsõ osztályra! A kapitány pedig elnézést kér a légitársaság nevében az Önt ért kellemetlenségekért!

A repülõben tapsvihar tört ki, az úr szemében pedig könnyen szöktek.

Ez egy valós történet, mely 1998. október 14-én történt. A légitársaság a történtek kapcsán alábbi üzenetet küldte alkalmazottainak: "Lehet, hogy az emberek elfelejtik, amit mondasz számukra! Az is meglehet, hogy elfelejtik, amit értük tettél! De soha nem fogják elfeledni azt, ahogyan éreztek miattad!"


filantropikum.com/10-000-meter-magasban-...i-bejarta-a-vilagot/

.

Ferenc pápa: "Inkább élj ateistaként, minthogy álkeresztény légy"


Nemrég három nap erejéig a Szentatya Romániában tartózkodott, ahol három településre is ellátogatott, hogy találkozzon a katolikus egyház itteni híveivel. Erdélyi utazása történelmi jelentõségû, a pár hónappal ezelõtt tett nyilatkozata pedig a legbölcsebb mondás, melyet egyházfõtõl valaha is hallhattunk!

Ferenc pápa június 1-én Csíksomlyón rótta le tiszteletét, látogatását nagy figyelem övezte, nem volt mentes a botrányoktól is, ugyanis a román hatóságok eltávolították a miseruhájára írt magyar feliratot.

Diszkurzusaiban sok tanulságos dolog elhangzott, újra felidézve bennünk az idei évindító szentbeszédén tett nyilatkozatát, mely szerint "inkább légy ateista, semmint hamis keresztény".

A katolikus egyházfõ január 2-i szavai mélyen beégették magukat a köztudatba, és azóta is visszacsengenek, valahányszor felszólalni halljuk e bölcs embert. A pápa már többször is hangoztatta, mennyire megvetendõ azok viselkedése, akik csak azért imádkoznak, hogy jó benyomást keltsenek, de a lelkükben gyûlölet és rosszindulat uralkodik. Az ilyenek ugyanis jobban teszik, ha nem járnak templomba.

"Azok az emberek, akik minden nap vagy minden hétvégén templomba mennek, végigülik a misét, de mégis azért élnek, hogy gyûlölködjenek és rosszakat mondjanak az embertársaikról, szégyentelenek: inkább élj ateistaként, minthogy álkeresztény légy." - fogalmazott Ferenc pápa.

"Sok hívõ úgy gondolja, az imádság csak kiejtett szó. Õk úgy is beszélnek Istennel, mint a papagájok. De ez nem így van. Jusson eszetekbe: imádkozni szívbõl kell." - tette hozzá a Szentatya.

Szívbõl, és csak akkor, ha azt õszintén hiszed és gondolod. Mert nem történik semmi, ha nem imádkozol. De legalább hû maradsz önmagadhoz, és nem hazudtolod meg magad mások elõtt. Mert Jézus távol tartja magát a képmutatóktól.


filantropikum.com/ferenc-papa-inkabb-elj...y-alkereszteny-legy/

.


Az összetört szülõk csak búcsút akartak venni halva született kisbabájuktól, amikor az édesapja...


Az orvosok szóhoz sem jutottak a sokktól.

Kate és David Ogg nagyon szerették egymást, de hogy teljesen boldogok lehessenek, szerettek volna gyermeket is - Kate azonban hosszú ideig nem esett teherbe, mindössze az esküvõjük utáni harmadik évben, ekkor azonban az orvos elárult neki még egy jó hírt, tudniillik, hogy ikrei lesznek! Nem meglepõ, hogy a leendõ szülõk boldogságát lehetetlen lett volna leírni.

Elkezdtek hát felkészülni a babák eljövetelére: berendezték a gyermekszobát, vettek járókát és persze rengeteg játékot. Kate és David számára azonban a hatodik hónap már vészjóslóan telt, ugyanis idejekorán megindult a szülés. Az asszony nagyon nehezen szült. Az a nap tényleges megpróbáltatás volt nem csak számára, de az ikrek számára is. Kate tisztán emlékszik rá, hogy a szülése után odajött hozzájuk az orvos, és megkérdezte, hogy választottak-e már egy nevet a fiúknak. Azt mondták, Jamie-nek fogják nevezni. Ezután az orvos szomorúan rájuk nézett és azt suttogta: "õszintén sajnálom, de elvesztettük Jamie-t - ". Ezt hallván David lassan felesége ágyára ereszkedett.

Kate megkérte, hogy engedjék meg neki, hogy legalább egyszer kezében tarthassa a fiát, hogy búcsút mondhasson neki. A kisbaba nagyon hideg volt. Az asszony megkérte a férjét, hogy feküdjön le mellé, hogy õ is melegítse Jamie-t. Letette a kis testet közéjük, és elkezdte mondani halott gyermekének, hogy õ és az édesapja mennyire és vártak rá, és milyen csodálatos leánytestvére született. Azt is mondták a fiúnak, hogy otthon nagybátyja, nagynénje, nagymamái és nagypapái is várják. Beszéltek vele és sírtak.

Aztán mindenki legnagyobb meglepetésére Jamie egyszer csak elkezdett lélegezni, majd kinyitotta a szemeit és megfogta édesapja ujját apró kezével, mely alig volt nagyobb, mint a férfi körme. Jamie él! Az orvosok szóhoz sem jutottak a döbbenettõl, majd az elsõ sokk után azonnal cselekedtek.

Két évvel késõbb a család ismét bõvült, az ikreknek született egy kistestvére. Jamie-n pedig nyoma sincs a születése utáni kritikus idõszaknak.

(egyazegyben.com)


blikkruzs.blikk.hu/kikapcsolodas/szines-...egis-el-csoda/bs1ywq

.


Wilhelm Busch:

CSÁBÍTÓ AJÁNLAT



Egy fiatalember gyakran kigúnyolta a Bibliát. Egyszer megint lekicsinylõ megjegyzést tett rá.

- Olvasta maga már tulajdonképpen a Bibliát? - kérdeztem tõle.

- Ugyan mit gondol? Én és a Biblia! Nevetséges!

Elõvettem egy vadonatúj, bõrkötésû Újtestamentumot:

- Nézze, ezt a szép kis Bibliát magának adom, ha megígéri, hogy elejétõl végig elolvassa.

Az ajánlat nagyon csábító volt. Azután hetekig nem láttam a fiatalembert. Egyszer csak megint megjelent.

- Nos - kérdeztem -, hogy állunk a Bibliával?

Nagyon komolyan felelt:

- Tudja, különös dolog ez. Elkezdtem olvasni. Sok mondatott nem értettem meg. Már abbahagytam volna - de hiszen megígértem, hogy végigolvasom! Azután sok mindent találtam benne, ami szíven talált és nyugtalanított úgy, hogy legszívesebben eldobtam volna a könyvet. De megígértem, és végig kellett olvasnom. Késõbb annyi vigasztalást találtam benne, hogy egész boldog lettem. Amikor befejeztem, azt mondtam magamban: ha igaz az, amit ez a könyv mond, akkor elvesztem, ha nem változtatok az életemen. Hozzáfogtam, hogy nagytakarítást csináljak a szívemben. És most - a Biblia az élet könyve számomra.
(forrás:mereengo)