.
"A legszebb díszdoboz a szíved, benne az ajándék a szeretet, amit az éjszaka csendjében szépen leteszel a küszöbre. Annak a küszöbére, akinek szánod. És vársz. És reménykedsz. Reménykedsz, hogy kinyílik az ajtó, egy gyengéd kéz felemeli, kibontja, és magához öleli. Mert titokban erre vágyott.
Mert megkapta a legszebb ajándékot, amirõl valaha álmodott. A te szívedet, benne a te szeretetedet. És ha ez megtörténik, mindketten ajándékot kaptok. Egymást."
(Csitáry-Hock Tamás)
-- ``Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek, Hogyha Istenem úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek.``
"Fönt a hegyekben, ahol éltünk, mókust fogott egyszer egy szénégetõ. Ketrecet is csinált hozzá, faketrecet. Úgy hozta el nekem. Kicsi voltam még akkor, nem tudtam, mit jelent a ketrec. Nagyapám mondotta meg, aki juhász volt a legelõkön. A ketrec, mondotta, elzárja a teremtényt az Istentõl. Elzárja tõle az életet. A napot, a szelet, a fákat, az egész világot.
Aki ketrecben él, az olyan, mintha nem is élne. Vagy még rosszabb annál. A ketrec az ördög találmánya, mondotta nagyapám. És én kiengedtem a mókust még azon a napon, amelyen a szénégetõ hozta."
(Wass Albert)
-- ``Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek, Hogyha Istenem úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek.``
"Ha engedjük "elmúlni az idõt", elveszítjük a lehetõségeket.
Az idõt figyelembe véve a dolgok más-más értékkel bírhatnak. Ami ma jó, holnap már káros lehet. Az egyszerû és mély népi bölcsesség azt mondja: "amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra".
Mert a lehetõség ma van, holnap talán már nem is lesz."
(Delia Steinberg Guzmán)
-- ``Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek, Hogyha Istenem úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek.``