ADVENT ÉS KARÁCSONY

.

.


KARÁCSONY ELÕTT


Legyünk egy kicsit csöndben! Födje
mély csend a szíveket:
mert a sötét, elgyötört földre
karácsony közeleg.

Jó, ha most lelkünk messze hagyja
a hajsza,lárma mind.
Ne siessünk hangos utakra!
Karácsony lesz megint!

Kezem a jászol elõtt szépen
imára kulcsolom.
Nyomorúságom, szegénységem
mind elpanaszolom.

Szívem kitárom:'Kérlek, add meg,
ami nincsen nekem!
Csodáddal, csodálatos Gyermek,
takard be életem!'

Hadd legyen szívünk boldog csöndje
imádattal tele!
Újra leszáll a sötét földre
Karácsony éjjele.
(Szerzõ: M. Feesche után németbõl)

.

.

.


Fésüs Éva: Karácsonykor

Karácsonykor
fényesek a felhõk,
csillagokból
horgol a tél kendõt.
Ráteríti
hegyek tetejére,
fenyõágnak
jégrojtos a vége.
Karácsonykor
mindenki varázsol,
meglepetés
bújik ki a zsákból.
Szekrényeknek
titkos rejtekébõl,
édesapám
legmélyebb zsebébõl.
Karácsonyra
kalácsot is sütnek,
nincsen ennél
izgalmasabb ünnep!
Ajándékot én is
készítettem,
amíg készült
majdnem tündér lettem!

.



.