A múlt század elején történt. Magányos férfi utazott le egy vidéki kisvárosba. Barátai hívták, hogy ne töltse egyedül a szentestét. Az utolsó vonattal érkezett. Már erõsen szürkült, alig járt valaki az utcákon. Az egyik kirakat elõtt észrevett egy kopott ruhás kisfiút. Nagy, vágyódó szemei egy kis betlehemre szegezõdtek. A férfi megszólította: "Ezt szeretnéd megvenni?" A fiú bólintott, de nem vette le szemeit a kirakatról. "Nem is lehet drága" – folytatta a férfi. A kisfiú kihúzta kezét a zsebébõl, tíz krajcáros csillogott benne. "Ezt az elõbb találtam, de ezért nem adnak semmit." A férfi elkérte a pénzt, s a fény felé tartotta. "Hallod-e, ez nem közönséges pénz, bizonyára az angyalok ejtették el."
A gyerek csodálkozva nézett a férfira. Gyere, menjünk be az üzletbe - és megfogta a hideg kis kezét. Bent már senki sem volt, csak az idõs kereskedõ. Udvarias mosollyal szólt: Éppen zárni készülök. A férfi hunyorított a szemével: Akkor a legjobbkor jöttünk. Kis barátom egy rendkívüli pénzt talált. Az angyalok vesztették el. Azt veheti rajta, amit csak akar. Ezzel ismét ráhunyorított a kereskedõre, és az megértette. Kezébe vette, megvizsgálta a pénzt. Aztán sugárzó arccal mondta: Micsoda szerencse, te aztán jó fiú lehetsz. Válaszd ki hát, amit szeretnél.
A gyerek elõször a kereskedõre, azután az ismeretlen férfira nézett. Mindkettõ tekintetébõl biztatást olvasott ki. Erre rámutatott a kirakatban csillogó betlehemre: "Ezt szeretném." A kereskedõ szépen becsomagolta, szaloncukrot is adott hozzá. A gyermek boldogan hagyta el a boltot.
Az ismeretlen férfi ekkor elõvette pénztárcáját, s fizetni akart. Szó sincs róla, uram, szólt a kereskedõ. Ma este nekem is karácsonyom van. Az a Jézus, akit ma ünnepelünk, figyelmeztetett bennünket: Amit egynek tesztek a legkisebbek közül, azt nekem teszitek.
A két férfi egymás szemébe nézett és kezet szorított. Mindketten tudták, hogy ebben a pillanatban született meg a szívükben a kis Jézus.
-- ``Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek, Hogyha Istenem úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek.``
Utolsó szerkesztés: 13 éve 5 hónapja Margit által.
Minden Advent kegyelem: vétkem jóvátehetem.
Minden Advent irgalom: Isten úr a viharon.
Minden Advent érkezés: átölel egy drága kéz.
Minden Advent alkalom: gyõzhetsz saját magadon!
Minden Advent ítélet: így kellene, s így élek!
Minden Advent remegés: Isten felé epedés!
Minden Advent ima is:Uram, fogadj be ma is!
Minden Advent szeretet: Betlehembe vezetett.
Köszönd meg hát a csodát: A Világ Karácsonyát!
(szerzõje ismeretlen)
.
-- ``Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek, Hogyha Istenem úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek.``
Utolsó szerkesztés: 12 éve 6 hónapja Margit által.