A fórumra látogatóknak

.


Azt add, ami vagy...


Azt add, ami vagy. Ne a külvilágnak akarj megfelelni,hanem Önmagadnak. Önmagadnak, mert a világ olyannak szeret, amilyen valójában vagy.
Soha ne add fel Önmagad, lehet rajtad egyszerû viselet, Sugárzik a belülrõl jövõ Hit és Szeretet.
Megtöröd-e varázst, ha más elvárására olyat öltessz magadra, ami nem Te vagy.

Ki azt várja tõled, hogy légy kívülrõl más, az mind hamisság.
Légy egyszerûen Önmagad.
A csillogás néha mást takar mit mutat, te csak járd saját utad.Ki Erõs Hittel bír Feltétel nélküli Szeretettel van teli Szíve, soha nem akar más lenni, mint ahogy az Atya megteremtette.
Isten Áldása és Tiszta Szeretetem öleljen!

Írta: Margit / Közzétette: www.fenyorveny.hu
(Az írást változtatás nélkül, csak forrásmegjelöléssel, és linkekkel együtt lehet megosztani!)

-


Alap

Rakhatod a téglát egymásra,
tetõt emelhetsz, szépet, nagyot,
de ez hasztalan, ha alája
nem tettél egy szilárd alapot.

Higgy, tanulj, vagy ûzzél álmokat,
fess ábrándokból délibábot,
alap nélkül széthull légvárad
és összeomlik kis világod.

Ezért építs a jó alapra,
Jézusra, ki mindent alkotott,
s ha zúg a hab, a lét vihara,
nem ér téged, csak az Alapot.
(Moldován Vilmos)

.


"Talán semmi sincs szebb a világon, mint találni egy embert, akinek lelkébe nyugodtan letehetjük szívünk titkait, akiben megbízunk, akinek kedves az arca, elûzi lelkünk bánatát, akinek egyszerû jelenléte elég, hogy vidámak és nagyon boldogok legyünk."

Ernest Hemingway

.


Antoine de Saint-Exupery: Fohász



Uram, nem csodákért és látomásokért fohászkodom, csak erõt kérek a hétköznapokhoz.
Taníts meg a kis lépések mûvészetére!

Tégy leleményessé és ötletessé, hogy a napok sokféleségében és forgatagában idejében rögzítsem a számomra fontos felismeréseket és tapasztalatokat!
Segíts engem a helyes idõbeosztásban!

Ajándékozz biztos érzéket a dolgok fontossági sorrendjében, elsõrangú vagy csak másodrangú fontosságának megítéléséhez!
Erõt kérek a fegyelmezettséghez és mértéktartáshoz, hogy ne csak átfussak az életen, de értelmesen osszam be napjaimat, észleljem a váratlan örömöket és magaslatokat!

Õrizz meg attól a naiv hittõl, hogy az életben mindennek simán kell mennie!
Ajándékozz meg azzal a józan felismeréssel, hogy a nehézségek, kudarcok, sikertelenségek, visszaesések az élet magától adódó ráadásai, amelyek révén növekedünk és érlelõdünk!

Küldd el hozzám a kellõ pillanatban azt, akinek van elegendõ bátorsága és szeretete az igazság kimondásához!
Az igazságot az ember nem magának mondja meg, azt mások mondják meg nekünk.

Tudom, hogy sok probléma éppen úgy oldódik meg, hogy nem teszünk semmit.
Kérlek, segíts, hogy tudjak várni!
Te tudod, hogy milyen nagy szükségünk van a bátorságra.

Add, hogy az élet legszebb, legnehezebb, legkockázatosabb és legtörékenyebb ajándékára méltók lehessünk!

Ajándékozz elegendõ fantáziát ahhoz, hogy a kellõ pillanatban és a megfelelõ helyen - szavakkal vagy szavak nélkül - egy kis jóságot közvetíthessek!

Õrizz meg az élet elszalasztásának félelmétõl!
Ne azt add nekem, amit kívánok, hanem azt, amire szükségem van!
Taníts meg a kis lépések mûvészetére!

ebredeshajnalan.com/antoine-de-saint-exupery-fohasz/

.


Az igazi barát


Az, akinek megérted minden kimondott és hang nélküli szavát..
Kinek szemébe nézve: meglátod minden apró baját,
kit csendesen megvigasztalsz, ha könny borítja arcát,
ha ok nélkül bezárkózik, te átmászod hallgatása falát.

Kinek nem hagyod, hogy egyedül vívja kilátástalan harcát.

Kinek villanásnyi mosolya, apró kis öröme elûzi minden bánatod,
s köztetek nincs olyan, hogy alulmúlod õt, vagy túlszárnyalod.

Kinek látványa szívedet és lelkedet melengeti,
kivel jó a csend szavát hallgatni s együtt merengeni.

Kinek nem számít, mit vétesz, kis-e vagy nagy hibát,
kivel, ha beszélhetsz, könnyebbé válik ez a nehéz világ.

Az, az igazi barát, kit szeretsz, tisztelsz, csodálsz,
s ha választásra kerül sor, te szó nélkül mellé állsz.

Az a barát, kinek egy kedves szava többet ér,
a világ összes, minden kincsénél.

Az a barát, kinek öröme az örömöd, bánata a bánatod,
kinek barátságát minden körülmény közt vállalod!
(szerzõje számomra ismeretlen)

.

A fiatalság mércéje


A fiatalság mércéje nem az életkor, hanem a szellem és a lélek állapota: az akarat- és képzelõerõ, az érzelmek intenzitása, a jókedv és a kalandvágy gyõzelme a lustaságon.

Csak az öregszik meg, aki lemond eszményeirõl. Az évek múlásával ráncossá lesz az arcod, de ha kialszik benned a lelkesedés, akkor lelked ráncosodik meg. Gondok, kétségek, az önbizalom hiánya, reménytelenség: mind hosszú évek, melyek nemcsak a testet húzzák le a föld porába, hanem a lelket is. Az ember - akár tizenhat éves, akár hatvanhat - csodára szomjazik, elámul a csillagok örökkévalóságán, a gondolatok és a dolgok szépségén: nem fél a kockázattól: gyermeki kíváncsisággal várja: mi lesz holnap: szabadon örül mindennek.

Olyan fiatal vagy, mint a reményeid, olyan öreg, mint a kétségeid. Olyan fiatal, mint önbizalmad, olyan öreg, mint a félelmed.

Fiatal, mint a hited, öreg, mint a csüggedésed. Fiatal vagy, amíg befogadod a szépség, az öröm, a merészség, a nagyság - az ember, a föld, a végtelenség hírnökeit.

Csak akkor öregszel meg, ha már nem szárnyalsz, és hagyod, hogy a pesszimizmus és a cinizmus megdermessze a szívedet.
(szerzõje ismeretlen)