Kegyelem

A Kegyelem angyalának üzenete

Szent Lélek a Fényben, mi felétek árad, kegyelem, kegyelem, kegyelem az egész Világnak!
A Kegyelem angyala vagyok, sokan itt a Földön Remiel-nek ismernek. De igaz lényegem nem e név, hanem a KEGYELEM, mely bennem remeg! Mondd ki, s megérted honnan jön erõm!
Szólj és halld: Kegyelem! Átölel, felemel, ringat angyalszárnyon. Biztonságban tart téged ezen a világon!

Erõm hármas Egység! Ha kimondod, érzed, mert a szóban rejlõ E betû, mi Erõ, Energia jelképezi:
KE-Atyai/Anyai Teljesség GYE-Fiú által adott megváltó Egyetemesség LEM-Szent Szellem Lángja, mi ott ég szívedben. E három az EGY a KE-GYE-LEMben.
Mondd ki többször, s érezd, ahogy erõm átölel! Lágyan vagy erõsen, szava visszhangzik a térben. Kegyelmetek Bennetek van! Vegyétek észre! Éljetek Vele, hisz Atyátok ereje, mi beburkol vele. A kegyelem nem könyörgés, de dallam. Énekeld szívedben, s az angyalok kórusa kísér az Egekben. Kegyelem, kegyelem szent szárnyú madár, hátára vesz, s repít, felemel, elringat igaz esküvéssel, mit Isten s Ember tett a Keresztségben! Mert a kereszt fénye ott lángol szívetekben. Ezt a kegyelmi egyezséget jelenti, mi megadatott néktek. Éljetek kegyelmetekkel, használjátok erõként magatokban és a világban. Merítsetek erõt belõle, tudjátok, mindig bennetek Van, mert Atyátok sugározza lelketek fényébe. Minden, mi utatok során elétek tárul, Atyátok kegyelmi ajándéka.

Angyalok sugározzák szerteszét, fonják aranyfonalakba energiáját, s kötik szívetek csakráiba. Érezzétek meg mily hatalmas, mily mámorító! Engedd szét testedben, öleljen át belülrõl és kívülrõl is. Angyali kezek simogatnak, gyengéd hangok érintenek. Súgd velük együtt: Kegyelem!

Mert a kegyelem ajándék, fogadd úgy! Örömmel, hálával, szíved szeretetével. Ne értsd félre szavát, s ne vedd könyörgésnek, mert nem kényszerít térdre ez erõ, de felemel! A kegyelem teljességébe, Isten Lángoló Szívébe!

Ezt lásd! Az isteni igazságot benne. Érezd erõm, mit most köréd árasztok s felemellek vele. Érezd, ahogy áramlik benned az energia! Ahogy tested s lelked egyre könnyebb, ahogy kibontod lelki szárnyaidat s emelkedsz, egyre feljebb és feljebb a Kegyelem Szeretetfényébe! Igen! Igaz! Ott vagy benne! Isten Szívében a Kegyelemben!

Járjon át ez õsi erõ, megváltásod, felemelkedésed záloga, isteni ígéret, mi betartatik!
Tudd, mindig kegyelemben vagy! Csak fogadd el, éldd át, örvendj neki. Örvendj velünk, angyalokkal, kik körbeveszünk és áldunk benneteket mindig.
Fogadd hát el a Kegyelem Ajándékát, zárd szívedbe, vetítsd testedre és sugározd szét!
Ha érzed magadban erejét, tudd, mindig veled Leszek s Téged el nem hagylak!

Szólíts engem: KEGYELEM!

Erõm von körbe titeket a Kegyelemben, Földnek áldott népe.
Igaz szó ez, mi Kegyelemben született.
Ámen
(Forrás: Angyalszárny.hu Pusztai Orsolya)

.
Mindenki, aki segítségül hívja az Úr nevét, megtartatik.
(Róma 10,13)

Semmi mást nem kíván Isten, minthogy segítségül hívjuk õt. Nem kell semmit hoznunk, csak kopogtatnunk kell a kegyelem kapuján. ;Én a te egész tartozásodat elengedtem neked, mivel könyörögtél nekem" (Máté 18, 32) - mondja a király a gonosz szolgának. Hány embernek szolgált ez már vigasztalásul, hogy a szívbeli könyörgésen túl semmi mást nem kíván tõle az Isten. - Az isteni irgalomért való könyörgés soha nem hiábavaló, utat talál az Úr szívéhez, hiszen õ könyörületes és így a könyörületességére való hivatkozás mindig szíven találja õt. ;Az én belsõ részeim megindultak õrajta, bizony könyörülök rajta, azt mondja az Úr." (Jer 31, 20). Van úgy, hogy a bûnös nem alázkodik meg teljesen s még mindig igényekkel lép fel. Ilyenkor még késlekedik az Úr. Ha azonban az az eset, mint a tékozló fiúnál: ;Nem vagyok méltó, hogy fiadnak hívjanak" - akkor az Úr sem tud mást tenni, mint lehajol a bûnöshöz.

Csak hittel kérd és hívd segítségül az Úr nevét. Úgy kell õt megragadnod, amint kijelentette magát az õ Igéjében. Az õ neve ;Megtartó". Mondd neki, hogy feléd is bizonyuljon Megtartónak és ezt a nevét tegye elõtted is nyilvánvalóvá! Hiszen õ sohasem lehet hûtlen önmagához és nem mondhat ellene önmagának.
- De ne hagyd magad megtéveszteni! Mindig akadnak emberek, akik a belsõ nyomorúságba jutottat szeretnék távol tartani Jézustól. ;Kapcsolódj ki, járj többet társaságba, légy vidám" - és más hasonló jó tanácsok hangzanak el ilyenkor. De még veszélyesebbek szívünk belsõ hangjai, amelyek azt mondják: ugyan hagyd már, hiszen úgysincs számodra segítség, elveszett ember vagy te! E mögött mindig a gonosz húzódik meg. Menekülés helyett kétségbeesésbe akar taszítani. Állj meg a hitben saját, hitetlen szíved ellenvetéseivel szemben is! Mondd a zsoltárossal együtt: ;Könyörülj rajtam a te kegyelmességed szerint: irgalmasságod sokasága szerint töröld el az én bûneimet!" Aki ilyen alázatosan és sürgetõ módon könyörög kegyelemért, meghallgatásra talál.

Jézusé az Isten dicsõsége. Csak általa részesülhet az ember kegyelemben, amit kizárólag Isten ajándékozhat. Már az is nagy dolog, hogy Isten létrehívta a világmindenséget, de még sokkal nagyobb dolog az, hogy az oly mélyre süllyedt teremtményeit ismét felemeli, megigazítja és megkegyelmez nekik. Az is isteni kiváltság, hogy csodákat cselekszik: De a legnagyobb csoda a kegyelem és a bûnbocsánat. Mindnyájan kegyelemre szorulunk, kicsinyek és nagyok, szegények és gazdagok. Ezt a kegyelmet az Atyától az Egyszülött Fiú révén nyerjük el.Igazságosan jár el s mindenkinek kinyitja Isten házának ajtaját, aki õszinte bûnbánattal közeledik és vágyakozik a kegyelem után. - A nyitott ajtó Isten házán valami minden mást felülmúló drága dolog. Annak, aki elõtt feltárul, ki szabad jönnie végre vétkei börtönébõl, hogy odajáruljon a kegyelem királyi trónjához. Minden gondját, terhét lerakhatja e királyi szék elõtt és kérései meghallgatásra találnak. Ezen az ajtón keresztül mennyei levegõ árad be életünkbe.

Carl Eichhorn
Isten mûhelyében

.


Amikor megérsz az álmaidra...


Biztosan vannak most is bizonyos dolgok, amik nagyon fájnak.
Régóta szeretnél elérni valamit, de hiába nyújtózkodsz érte.
Vágysz valaki tiszta szeretetére, de õ falakat emel maga köré.

Tudod, hogy már régen meg kellett volna tenned bizonyos dolgokat, de biztonságosnak érezted inkább az egyhelyben maradást. És fáj a bûntudat.

Vannak az életben olyan álmok, melyek megvalósulásához idõre van szükség. És még több idõre. Ezáltal lehetõséget kapva arra, hogy olyan fontos tulajdonságokra tegyünk szert, mint a türelem, az alázat és az elfogadás. Ugyanis elengedhetetlen része a fejlõdésünknek. S természetesen ezt csak olyan emberek és helyzetek taníthatják meg velünk, akik/amik nagyon fontosan számunkra.

Amikor pedig beteljesül az álmunk, már bennünk van a bizonyosság, hogy pont a megfelelõ idõben történt. Már elég bölcsek vagyunk ahhoz, hogy belássuk, erre meg kellett érni...

Mohácsi Viktória ( elozoeletek.blogspot.hu )

.


Figyeld a jeleket!


Észrevetted, hogy az Univerzum folyamatosan üzen Neked? Jelek sorozata vezet el mindig a legcsodálatosabb felismerésekhez. Sokszor mégsem hallgatsz arra, amikor belülrõl súgnak. Kételkedsz a lelked hangjában, és rögtön felülírod az iránymutatást.

Pedig ha tudnád, mennyivel könnyebb az élet, mikor odafigyelsz magadra. Bölcsességed mindig elvezet arra a helyre, ahová menned kell. Mindig elvezet oda, ahol feladataid vannak, amik megoldásával közelebb kerülsz önmagadhoz.

Lelked inkább tudja mire van szükséged, mint mások. Így ha hallgatod a "jótanácsokat", arra figyelj, mit súgnak belül. Ha ellenérzésed támad, akkor a lelkednek higgy!
Senki nem tudhatja mire van szükséged, önmagadon kívül...

Guzsik-Mohácsi Viktória ( elozoeletek.blogspot.hu )

.

A múlt elengedése


Vannak, akik úgy élik életüket, hogy azt gondolják, egy náluk nagyobb hatalom irányítja minden lépésüket. És vannak, akik hiszik, hogy születésük elõtt õk hoztak létre egy tervet, és tudják, hogy életükben minden egyes találkozásnak és helyzetnek jelentõsége és célja van.

Te bárhová is tartozol, tudnod kell, hogy a múltad nem véletlen és nem tévedés. Minden esetben ott voltál, ahol lenned kellett, a megfelelõ emberek társaságában, akik segítettek Neked a fejlõdésben.
Hálásak lehetünk a múltnak, minden fájdalmával, félelmével, tragédiájával együtt, hiszen ezek formáltak bennünket azzá az emberré, akik mára lettünk.
Érezheted magad a sors áldozatának, de míg így teszel, olyan helyzeteket vonzol be, melyek erre rezonálnak.

Bocsáss meg, és engedd el a múltat! Légy hálás a megtapasztalásokért, bármi is történt. Ezt mind Te akartad megtapasztalni, és a saját hozzájárulásoddal történt. Senkit nem lehet hibáztatni. Ami elmúlt, az elmúlt. Ezen már változtatni nem tudsz. És hidd el, pontosan ezek az események kellettek minden résztvevõ fejlõdéséhez. Bocsáss meg magadnak is! Minden, ami történt, pont így volt jó. Szûrd le a tanulságokat és lépj tovább. Így leszel egészséges, békés és boldog!

Guzsik-Mohácsi Viktória ( elozoeletek.blogspot.hu )

.

A csónak és a plébános esete



Egy falut hirtelen elöntötte a folyóból kiáramló hatalmas mennyiségű víz, amely az emberekben nagy rémületet váltott ki. Mindenki elkezdett menekülni a faluból csónakokkal biztonságosabb helyekre.
A csónakkal menekülő emberek látták, hogy a falujuk plébánosa még a templom oldalába kapaszkodva várta, hogy megmenekül. Az emberek odaszóltak neki, hogy jöjjön plébános úr elvisszük, szálljon be a csónakjukba, mert nagyon gyorsan emelkedik a víz a faluban. A plébános azt mondta, hogy nem megy, mert az Isten megígérte neki, hogy meg fogja menteni. Az a csónak tovább ment és megmenekültek a benne lévő emberek.

Közben a víz még magasabbra emelkedett, jött egy másik csónak is, ekkor az emberek már nagyon siettek, próbáltak kimenteni mindenkit. Ők is látták a plébánost, hogy a templom ereszcsatornájába kapaszkodva várja, hogy megmeneküljön. Hívják az emberek, hogy jöjjön már plébános úr, mert már lassan az egész falut, a házakkal együtt ellepi a víz. A templom is veszélyben van már. De a plébános hajthatatlan, nem megy velük a csónakkal, mert azt mondja nekik is, hogy az Isten megígérte neki, hogy megfogja menteni őt. Ez a csónak is elmegy az emberekkel biztonságos helyre, ahol meg is menekülnek.

De közben a falut teljesen elöntötte az árvíz, még jött egy menekülteket szállító kis csónak, és látták, hogy a plébános úr még a templom tornyán kapaszkodik. Rémülten hívják, hogy jöjjön már gyorsan mert már mindenki elment a faluból, csak ő van itt. Siessenek mert az esély kevés a menekülésre, ha nem sietnek. De a plébános továbbra is kitart, hogy ő nem megy, mert az Isten neki megígérte, hogy megmenti.

Nemsokára az egész templomot tornyostul ellepte a víz, és a plébános meghalt. Amikor a plébános odakerül az Isten színe elé, akkor felelősségre vonja az Istent, hogy megígérte neki, hogy nem fog meghalni, megmenti őt.

Erre az Isten azt mondta a plébánosnak, hogy Ő megakarta menteni, küldött is érte három csónakot, hogy azon megmeneküljön. De a plébános azt nem vette figyelembe, hogy az Isten másokon keresztül próbál az embereknek segítségére sietni.


Tanulság: hogy figyeljünk jobban az embertársainkra, hogy az Isten segítsége eljusson hozzánk. Vegyünk észre minden lehetőséget, amit az Isten a számunkra nyújt.

(ismeretlen szerző)