Soha nem volt még ilyen kicsi az Északi-sark jege, és továbbra is zsugorodik.
Aggasztó a helyzet az Északi-sarkon, a jégtakaró ugyanis soha nem látott mértékben olvadt fel.
Jól látható, hogy a valaha mért legrosszabb állapot a mostani, sõt, szeptember végéig a helyzet további romlása várható.
Mindezidáig a 2007-es évet könyvelték el a szakemberek a legforróbb évnek, ugyanakkor a grafikonon is jól látszik, hogy augusztus elején az akkorinál is rosszabb állapotba került a sarki jég, a napokban pedig minden eddiginél kisebbé vált.
A helyzet akkor fordult ilyen rosszra, amikor augusztus 4-én egy igen erõs ciklon került a Jeges-tenger fölé, mely enyhébb levegõt szállított erõs széllel, nagy mennyiségben a sarki területekre, kiolvasztva az amúgy is megvékonyodott jégtakarót.
A kiolvadt víz egy része természetesen a téli-tavaszi szezonban visszafagy, a hátramaradó rész viszont a tengerszint emelkedéséhez járul hozzá.
A felolvadás eredményeként ismét hajózhatóvá vált az északnyugati átjáró, valamint jelentõs kõolajkészletek váltak könnyebben elérhetõvé.
Forrás: AMSRE, NSIDC
(idõkép.hu)
-- ``Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek, Hogyha Istenem úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek.``
Utolsó szerkesztés: 13 éve 9 hónapja Margit által.
A világtenger vízszintje a 20. század eleje óta 18 centiméterrel emelkedett, a folyamat folytatódik.
A világtenger vízszintje a múlt század eleje óta közel 20 centiméterrel emelkedett, és jelenleg is 3,5 milliméterrel növekszik évente, a sarkköri jégtakaró pedig egyre gyorsabban olvad az éghajlatváltozás miatt.
Az ENSZ klímaügyi szakbizottsága szerint a 21. század végére 18-59 centiméterrel is magasabb lehet a tengerszint, de ebbe még nem számolták bele az olvadó jégsapkák által a tengerbe jutó vízmennyiséget. A gleccserek kiterjedése is csökken, ezek száma pedig nagyjából 200 ezerre tehetõ, így egyes becslések szerint az elõzõeken túl a hegytetõk jégtakarói és ezen gleccserek önmagukban is akár egy méteres tengerszint-emelkedést idézhetnek elõ. És ekkor még nem beszéltünk Grönland és az Antarktisz jéghegyeirõl, ugyanis ha ezek teljesen elolvadnának, akkor a számítások szerint akár 60 méterrel is megnövelnék a világtenger vízszintjét.
Ha csak Szingapúrt vesszük figyelembe, ahol 715 négyzetkilométeren 5,2 millióan laknak, akkor megállapítható, hogy az elmúlt 30 évben 11,5 centiméterrel lett magasabb a tengerszint a városállam partjainál, és a 2040-es évekre akár újabb 10-15 centiméterrel tovább emelkedhet a vízszint. Ezért a 15 kilométer hosszú keleti partszakaszon már szélesítik és magasítják a hullámtörõ gátakat, hogy megvédjék a város alacsonyan fekvõ részeit egy esetleges áradástól. A város partszakaszának 70-80%-án azonban már van kialakítva valamilyen védõrendszer.
Az Antarktisz-félszigetrõl július közepén levált hatalmas jégtömb, az A68 már 18 kilométerre távolodott a Larsen C selfjégtõl.
Az 5800 négyzetkilométeres jégtömb " az elmúlt évtizedekben észlelt egyik legnagyobb jéghegy " elõbb öt kilométerre távolodott el a selfjégtõl, majd hetekig egy helyben állt. A szeptember 16-i mûholdfelvételek tanúsága szerint azonban jelenleg már 18 kilométer széles szakadék tátong a kontinens és a jégtömb között - közölte csütörtökön az Európai Ûrkutatási Hivatal (ESA).
Daniela Jansen, a bremerhaveni Alfred Wegener Sarkvidék- és Tengerkutató Intézet (AWI) glaciológusa szerint a gigantikus jéghegy csak lassan sodródik a félsziget mentén, mert akadályozza a tengeri jég. A német kutató arra számít, hogy az A68 tovább sodródik észak felé, majd belekerül a sarkvidék körüli viharzónába, amely keleti irányba téríti el, ahogy korábbi hasonló esetekben történt.
A tudósok májusban jósolták meg, hogy nyáron leszakadhat a Larsen C jégselfbõl, vagyis a parti síkságról a tengerbe belenyúló jégtömegbõl egy hatalmas darab egy törésvonal mentén, amelyet 2014-ben fedeztek fel. A nagyjából 350 méter vastag jegû Larsen C az Antarktisz nyugati részén terül el, feltartóztatva az õt tápláló gleccsereket. A 200 méter vastag táblás jégtömb leszakadásával jégtömegének mintegy 10 százalékát veszítette el a selfjég.
A tengerbõl mintegy 30 méterre kiemelkedõ, több mint 1000 gigatonnás A68 a negyedik legnagyobb jéghegy, amelyet valaha megfigyeltek. Annyi vizet tartalmazhat, amennyi a világ teljes vízfogyasztása öt év alatt.
Egy nemzetközi kutatócsoport az ESA egyik Sentinel mûholdja révén követi nyomon az A68-at.
A fotós szánhúzó kutyái latyakban tocsognak ott, ahol eddig nyáron is fagyott jégen lehetett közlekedni.
Steffen M. Olsen, a Dán Meteorológiai Intézet munkatársa döbbenetes képeket osztott meg: június 13-án éppen szokásos ellenõrzõ útvonalát járta be észak-nyugat Grönland vidékén, hogy az idõjárást és az óceán állapotát monitorozó eszközöket ellenõrizze, amikor sokkoló jelenségre lett figyelmes - írja a Nuus.
Steffen Olsen azzal szembesült, hogy a helyiek által közlekedésre használt, stabil jégpáncél már nagyon nem olyan, mint azelõtt volt. Az abnormális olvadások miatti áradás vízzel önti el a fagyott tenger felszínét. Az itteni jégtakaró a világon a második legnagyobb felületû, most viszont a kutyák bokáig gázolnak a latyakban.
A klímaváltozás hatásait a helyiek nap mint nap tapasztalják. A meleg évszak június és augusztus közé esik, amikor az olvadás természetes jelenség - ám mostanában sosem látott mértéket ütött meg. Az esemény megjósolható volt, ám ekkora olvadás még a tudósokat is kétségbe ejti.
A fehér felületek csökkenése öngerjesztõ folyamat: ha kevesebb jég és hó tükrözi vissza a napsugarakat, akkor azok még nagyobb meleget sugároznak a maradék hótakaróra.
.
A világ jelenlegi legnagyobb jéghegye vált le az Antarktiszon
2021.05.19.
A 170 kilométer hosszú és 25 kilométer széles jégtömb valamivel nagyobb, mint a spanyolországi Mallorca szigete.
A világ jelenlegi legnagyobb, 4320 négyzetkilométeres jéghegye vált le a Déli-sarkvidéken – jelentette be szerdán a párizsi székhelyű Európai Űrkutatási Hivatal (ESA).
A 170 kilométer hosszú és 25 kilométer széles jégtömb valamivel nagyobb, mint a spanyolországi Mallorca szigete – közölte az űrgyügynökség a műholdas felvételek alapján. Az A-76 jelzésű jéghegy az Antarktisz északnyugati részén, a Weddel-tengerben, a Ronne-selfjég nyugati oldalán keletkezett.
E pillanatig az ugyancsak a Weddell-tengeren sodródó 3880 négyzetkilométeres A-32A jéghegy számított a legnagyobbnak. A nagy feltűnést keltő A-74 jéghegy, amely februárban szakadt le az antarktiszi selfjégről, mindössze 1270 négyzetkilométeres volt.