Toleranciáról
Tökéletes toleranciát kell érezned mindenki iránt, s épp oly õszinte érdeklõdést a másvallásúak hite iránt, mint a saját hited iránt. Mert a mások vallása: ösvény, mely a Legmagasztosabbhoz vezet, akár csak a tiéd, s hogy mindenkinek segíthess, mindenkit meg kell értened.
Hogy azonban elérhesd ezt a tökéletes toleranciát, elõbb meg kell szabadulnod a vakbuzgóságtól és babonától. Meg kell tanulnod, hogy semmiféle szertartás nem szükséges, különben jobbnak képzeled magad azoknál, akik kivonják magukat a szertartások alól. Azért ne ítéld el azokat, akik még ragaszkodnak a szertartásokhoz. Hadd cselekedjenek úgy, ahogyan akarnak, de nem szabadna, hogy szembehelyezkedjenek veled, aki ismered az igazságot, s hogy olyasmit próbáljanak ráderõszakolni, amibõl kinõttél. Találj mentséget mindenre, légy jóindulatú minden iránt.
Most, hogy szemed kinyílt, régi hitednek, régi szertarásaidnak némely része képtelenségnek fog látszani, s talán valóban az is. De ha nem is tudsz többé résztvenni azokban, tiszteld azon jó lelkek kedvéért, akikre nézve még fontosak. Megvan a helyük, megvan a hasznuk, olyanok, mint az a kettõs vonal, mely gyermekkorodban vezetett, hogy egyenesen és szabályosan írj, amíg megtanultál sokkal jobban és szabadabban írni nélküle. Volt idõ, amikor szükséged volt rá, ez az idõ most már elmúlt.
Egy Nagy Tanító egyszer így írt: "Mikor gyermek voltam, úgy szóltam mint gyermek, úgy gondolkodtam mint gyermek, úgy értettem mint gyermek, minekutána pedig férfiúvá lettem, elhagytam a gyermekhez illendõ dolgokat". De aki elfelejtette gyerekkorát és elvesztette a gyermekhez való vonzódását, az nem taníthatja õket, az nem segíthet rajtuk. Tekints tehát mindenkire jóindulattal, nyájasan és türelemmel, de mindenkire egyformán, ha buddhista, hindu, dzsina, zsidó, keresztény vagy mohamedán.
(Forrás: Tanuláslap.hu)
--
``Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek, Hogyha Istenem úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek.``
Téma zárolva.