Tudatosság

.

Minden kapcsolatunk egy tanítás


Emberi kapcsolatainknál nincs jobb lehetõségünk a tanulásra, a fejlõdésre. Ha mélyen a lelkedbe nézel, látni fogod, hogy pont azok az emberek vittek elõrébb, akik megbántottak, megaláztak, beléd rúgtak. Nehéz helyzetek után mindig meghoztál olyan döntéseket, amiket már régen kellett volna. Tõlük lettél erõsebb, céltudatosabb, s talán jobban értékelted a jót. Õk voltak azok, akik lelked sötétebbik oldalát tükörként tartották eléd, hogy észrevedd, mi az, ami még mindig ki tud billenteni egyensúlyodból, amit még gyógyítani kell magadban.

Utólag mondj köszönetet minden embernek, aki eddig az életed része volt. Légy hálás mindazért a tanításért, amit tõlük kaptál, mert általuk lehetsz az az ember, aki ma vagy. És fogadjuk el, hogy talán ezeket az embereket mi is tanulásra késztettük.

Amint leveti az ember a páncélját, lerakja a félelmeit, megerõsödik, és semmilyen emberi viselkedés nem hozza ki a sodrából, észreveszi majd, hogy olyan emberekkel hozza össze a sors, akik már a tiszta szereteten keresztül tanítják õt. De míg tele vagyunk haraggal, félelemmel és önbüntetéssel, esély sincs rá, hogy befogadjuk és érezzük ezt a szeretetet.

Mohácsi Viktória ( elozoeletek.blogspot.hu )

elozoeletek.blogspot.com/2016/06/minden-...unk-egy-tanitas.html

.

Életünk tanítói



Ha valóban kutatod, hogyan találd meg az élet fontos kérdéseire a választ, rá fogsz jönni, hogy minden körülõtted élõ ember, akivel utad során találkozol, a tanítód.

Lehet, hogy elsõként nem a párod által tapasztalod meg a feltétel nélküli szeretetet, hanem egy apró kisgyermektõl.

Lehet, hogy nem édesapád tanít meg kiállni Önmagadért, hanem egy olyan ember, aki csúnyán megszégyenít.

Ha nem jössz rá a felnõtté válásod folyamatában az önszeretet fontosságára, majd megtanítja Veled egy olyan lelki társ, aki sokat bánt, tükröt tartva eléd.

Hidd el, nem az segíti leginkább a fejlõdésedet, aki folyton dícsér és kedves Veled.

Azok által tökéletesedsz, akik kibillentenek az egyensúlyodból és megmutatják, hol van még munka magadon.

De ez egy cseppet se tántorítson el Téged! Nem az a spirituális ember, aki egész nap otthon meditál, hanem aki bátran megy ki az életbe, konfrontálódik és folyamatosan tanul emberi kapcsolatai által.

A tudatos ember nem csupán jószívû, de gyakorlatias is. Ugyanúgy viselkedik közösségben, mintha egyedül lenne. Nem ijeszti meg a világ kegyetlensége, hiszen tudja, hogy minden embernek megvan a helye az életben. Tudja, hogy egyetlen emberi kapcsolódás sem történik véletlenül, és minden ember a tanítója.

Guzsik-Mohácsi Viktória ( elozoeletek.blogspot.hu )

elozoeletek.blogspot.com/2018/11/eletunk-tanitoi.html

.


Az önmegismerés útja



Az önmegismerés útja nem arról szól, hogy visszfojtjuk indulatainkat, elnyomjuk valódi énünket és eljátszuk a tökéletes embert. Az út a hibákról és az általuk szerzett megértésekrõl szól.

Akik elindulnak a spirituális úton, sokan hiszik, hogy minden "probléma" életünkben csupán kedvességgel, szeretettel lelki szinten oldható. Azt gondolják, hogy néhány meditáció, és a gondok megszûnnek.

Ha ez így lenne, nem születtünk volna a Földre. A tanulás mindig a fizikai sík leckéiben van elrejtve. Konfliktusok, betegségek, kellemetlen helyzetek - melyek megoldása által nemesedünk és tökéletesedünk.

Az önbecsapás a legnagyobb akadálya a fejlõdésnek. Az, hogy valaki olvas, tanul, meditál, csak egy nagyon kicsi szelete annak, hogy megismerjük magunkat. Ha nem megyünk bele az életbe, ha nem tudunk kiállni önmagunkért, az álmainkért, ne várjuk a csodát. Míg csak meditációban tudunk megbocsátani, elengedni, elfogadni, addig csupán magunkat ámítjuk. Amíg mindezt nem hozzuk le fizikai szintre, becsapjuk elménket. Ennek pedig nem harmónia és béke lesz az eredménye, hanem éppen az ellenkezõje. Vihar dúl a lelkünkben, hiszen legbelül szenvedünk. Ne feledjük, kevés beszélni dolgokról, kevés lélekben megélni mindezt. Tapasztalni jöttünk a Földre! Fizikai szintre kell lehozni a békét, harmóniát, a szerelmet és a bõséget. Kevés csupán lélekben tisztulnunk. A megértés fizikai síkon történik. Változást ne várj, ha kikerülöd az eseményeket. Ha nem hozol döntéseket, miért gondolod, hogy az élet magától megoldódik? Nem fog - Sõt, egyre lejjebb süllyedünk önmagunkban, és egyre nehezebb a kijutás a fényre. S mindez azért, mert becsapod önmagad...

Guzsik-Mohácsi Viktória ( elozoeletek.blogspot.hu )


elozoeletek.blogspot.com/2015/03/az-onmegismeres-utja.html

.


Dr. Michael Beckwith: A Spirituális Ébredés 4 szintje! - Te melyik tudatossági szinten vagy?



Minél többet gyakoroljuk a tudatos gondolkodást, annál erõsebb lesz a kötelék a spirituális énünk és az életünk között.

Dr. Michael Beckwith: A Spirituális Ébredés 4 szintje! - Te melyik tudatossági szinten vagy?

Dr. Michael B. Beckwith, az Agape International Spiritual Center alapítója a Spirituális Ébredés 4 szintjét határozta meg, amelyek gyakorlásával mindenki javíthat az életminõségén, lelki és szellemi egészségén.

1. Az Élet értem van

Minden okkal történik, és ez az egyik ok az, hogy a tudatállapotod folyamatosan fejlõdjön, hogy magasabb szintre kerüljön. Ha ezt nem ismered fel, úgy járhatsz mint a többi ember, aki beragad, leáll a fejlõdésben, és nem tudja, hogy mi a következõ lépés az életében.

Ha hagyod, hogy kikészítsen a fõnököd, ha engeded, hogy a párod kihasználjon, a gyerekeid zsaroljanak, akkor ez nem más mint egy mártír, áldozat szerep, amely nem vezet sehova. Meg kell értened, hogy a te életed arról kell szóljon, hogy boldog és elégedett légy.

2. Az életemet én irányítom

Tapasztalatok szerint a legtöbb ember akkor nõ fel igazán, mikor leteszi az áldozat szerepet, és elkezd hinni magában, elhiszi azt, hogy neki is van szava, õ is befolyásolhatja az élete alakulását, és vannak választási lehetõségei.

Ez az a szint, amikor az illetõ öntudata, lelki ereje visszatér. Ez persze újabb problémákat szülhet, hiszen a barátaidnak hitt emberek hátat fordíthatnak, mivel nem fog tetszeni nekik az új éned. Ez pedig nem az új éned, hanem a Spirituális Ébredésed második szakasza, ami egy nagyon fontos elõrelépés.

3. Az élet rajtam keresztül történik

Ezen a szinten már elkezdel hinni az életben, megbízol benne, abban, hogy bármi is történik, annak oka és célja van. A harmadik ébredés szintjének elérésében, minden reggel békében ébredsz, lelkesen örülsz a napnak, mert úgy érzed, hogy minden tele van lehetõségekkel, csak ki kell választanod számodra a legelõnyösebbeket.

Már nem reagálsz az életed eseményeire, hanem te irányítod azt. Élvezz ki minden percet, örülj a szabadságnak, a harmóniának.

4. Az Élet Én vagyok

Ez már a csúcs. Ennél a szintnél már tudatosul benned az, hogy az élet egyenlõ veled, és minden összefüggésben van az életeddel, te is a nagy egészhez tartozol, oda ahová a természet, a növényzet, az állatvilág.

Mindent áthat a szeretet, a megvilágosodás.

Annyi csupán a dolgod, hogy bízz az Univerzum erejében, és érezd jól magad.


filantropikum.com/dr-michael-beckwith-a-...ossagi-szinten-vagy/

.


Tudatos átalakulás angyalokkal

Dr. Doreen Virtue


Amikor egy lélek úgy dönt, hogy meg akarja ismerni saját Énjét, elkezdõdik egy érzelmi gyógyulás. Az útja során világosan megérti a negatív és pozitív döntéseket és felfedi az igazságokat az Énrõl, így érthetõvé válnak számára élettapasztalatai, sorsa és rendeltetése. Ezek az élettapasztalatok érzelmi gondokból (beleértve az elõzõ életek érzelmi akadályait is), rögzült mintákból, a szülõktõl átvett szokásokból, és " az angyalok által az emberi tudatlanságból eredõ "hét bûnnek" nevezett - akadályokból állnak.

A hét bûn a következõ:

- Az ego
- A harag
- A paráznaság
- A ragaszkodás
- A mohóság
- A gyûlölet
- A féltékenység

Az életünk során olyan helyzetekbe kerülhetünk, amikor vizsgáztatnak minket az emberi kapcsolatainkon keresztül a munkahelyünkön, a családban, vagy egyéb mindennapi tevékenységeink közben. Az ilyen próbák mutatják, hogy a hét bûn milyen mélyen van beágyazódva a tudatunkba.

Az elsõ bûn, az ego, az "én", az "engem", a "magam", vagy a "gõg" formájában nyilvánul meg. Az egónk próbája, hogy az elért eredményeinket, ne kizárólag saját érdemünkként ismerjük el, hanem vegyük észre benne Isten közremûködését.

A második bûnt, a haragot mások irányába könnyen kifejezzük, és megtapasztaljuk, de nem vagyunk készek elfogadni, hogy az elsõsorban a miénk.

A paráznaság, egyszerûen az erkölcs próbája.

Az Én ragaszkodásának próbája az, amikor valakit vagy valami anyagi értéket elveszítünk, és rájövünk, milyen sokáig tart ezt elfogadni, elengedni és meggyógyulni.

A mohóságnak sokféle próbája van, ezek közül egyik a becsületesség. Például, ha a pénztáros többet ad vissza a vásárláskor, vissza adod-e?

A gyûlölet, a hatodik bûn, erõsen negatív és ítélkezésen alapuló tudatállapot, haragot és bosszút szül.

A féltékenység versengést szül, és vágyat, hogy megértsük azt, aki kiváltotta belõlünk ezt az érzést.

Ahogy felfedezitek, hogy külsõ szenvedéseitek, csupán a belsõ állapototok kivetülése, rájöttök, hogy a válaszokat belül kell keresni és nem másokat kell hibáztatni.

Ebben a gyógyulási folyamatban az Én szabadságát éritek el, mely által megszabadulhat a lélek a negatív kötöttségek közül, és ez végsõ soron megszabadít minket a fájdalomtól és a szenvedéstõl.

Ezek az életleckék a Szentséghez vezetnek és egy kiegyensúlyozott tudatossághoz. Ebben az állapotban a lélek eggyé válik az angyali tudatossággal és Istennel.

Ez a legmagasabb állapot, amit egy lélek elérhet egy élet alatt. Ezt a tudatállapotot nevezzük az örök üdvösségnek. Mindenki hozzáférhet az angyalok tanításához, de meg kell engednünk magunknak, hogy meghalljuk, megérezzük, elfogadjuk, és megfogadjuk ezeket a belsõ érzéseket.

Az angyalok a fizikai szinten kezdik a tanítást: a mindennapi életünkben és a másokkal való kapcsolatainkon keresztül

Összeütközések akkor fordulhatnak elõ, amikor lelki fájdalmat és bánatot érzünk. Lehet, hogy egy haraggal kapcsolatos, problémával állunk szemben, vagy egy gyerekkori sérülés felerõsödésével. De lehet, hogy egyszerûen csak választ keresünk az éppen fennálló kérdésre vagy útmutatót aznapra.

Az angyalok úgy vezetnek el bennünket ezekhez az élményekhez, hogy tanulhassunk belõlük.Ezek a leckék az egyén igényeitõl függnek és a lélek választott útjától. Fontos, hogy ne feledjük, nincs jó vagy rossz döntés, és a nehézségek csak azért vannak, hogy tanuljunk belõlük!

A belsõ énünk szól hozzánk, de sokszor nem figyelünk rá, vagy nem érzékeljük gyengéd noszogatását. Van, amikor elidõzünk a sértettségünkben, sajnáljuk magunkat és reménytelennek érezzük a helyzetünket. Ha nem foglalkozunk az érzelmekkel, depresszióval fizethetünk érte, ami igen nagy ár.

Gyógyulásunk elkezdõdhet, ha tudatosítjuk és elfogadjuk, hogy minden, ami az életünkben történik, az érzelmi fejlõdésünket szolgálja, hogy megismerjük lelkünket. Amikor kértem az isteni megbocsátást, amiért képtelen voltam meglátni az igazat, tovább tudtam lépni, és sosem tekintettem vissza. Más szóval elfogadtam, hogy felelõs vagyok a szenvedéseimért, megbocsátottam magamnak és másoknak is, akikkel kapcsolatos volt, orvosoltam a problémát és folytattam az utam. Az elsõ az elfogadás, és talán ez a legkeményebb lépés a tanulási folyamatban. Elfogadás nélkül nincs tanulás és gyógyulás.

Az elfogadás, a vád és az ítélkezés ellenpólusa.

Meg kell értenünk, hogy senkit sem hibáztathatunk azért, ami az életükben történik velünk. Minden, ami történik lehetõséget ad a tanulásra.

A harag sokszor oda vezet, hogy mást hibáztatunk, kivetítjük a problémánkat másokra vagy valamire, ahelyett, hogy magunkra összpontosítanánk a figyelmünket. A másik ember csupán visszatükrözi az érzéseinket. Amikor az érzéseinkkel reagálunk, az ego, az ítélkezéseinken keresztül lép mûködésbe. Az ilyen, egóból eredõ reakcióink önteltséget hozhatnak ki belõlünk, és nem tudást. Az ego útjában áll annak, hogy belsõ hangunkra figyeljünk, azzal egyetértsünk, és elfogadjuk. Az én feltárása én-tudatossághoz vezet. A bölcsek ezt a közhelyet szem elõtt tartva élnek, és azt is szem elõtt tartják, hogy a spirituális fejlõdéshez nélkülözhetetlen az elfogadás. Az angyalok a mindennapi tapasztalatainkon keresztül vezetnek végig minket a spirituális fejlõdésnek ezen az útján.

Véletlenek és véletlen egybeesések nincsenek!Minden úgy történik, ahogy az angyalokkal elterveztük az Élet Könyvében! A sors, a végzet és a rendeltetés, egyéni választáson múlik.

Ahogy a lélek meghozza döntéseit, úgy szolgálják õt az angyalok. A tanítás akkor válik teljessé, ha már megtapasztaltunk, megértettünk és fizikailag véghezvittünk egy leckét. Bízzunk magunkban, a megérzéseinkben, és a tanításokban.

Hozzunk döntéseket! A döntések felfedezésekhez vezetnek. Amit felfedezünk, az olyan teljesség, ami kiegyensúlyozott tudatosságot eredményez. Az ember így lesz az angyalok munkájának megtestesítõje. Õk elfogadnak bennünket úgy, hogy vagyunk, hibáinkkal együtt teljesnek, válaszokat kapunk tõlük, hogy felismerjük a szenvedéseink forrását. Ha a kiegyensúlyozottság és a gyógyulás felé vezetõ utat választjuk, a végsõ döntés nem a miénk, hanem az Égieké. Az angyalok és Isten hozzák meg a végsõ döntést arról, hogy meggyógyultunk-e, és milyen szintû a gyógyulásunk, tudják, ha teljesen megtanultuk a leckét. Az elfogadás segítségével tanulni és Isten akaratát követni, ez az utunk - továbbra is rajtunk múlik az elejétõl a végéig.

Tudnunk kell, hogy az életben mindennek van rendeltetése. Mindannyian a magunk útját járjuk, minden út különbözõ. Tulajdonképpen minden lecke ugyanaz, csak más módon kerülnek elénk. Az isteni kreativitásnak nincsenek korlátai az emberi lélek, tanítási módjait illetõen.

A gyógyulás eredménye, hogy megtanuljuk, szeretni önmagunkat. A gyógyulás célja, hogy eggyé váljunk Istennel és az angyalokkal. Ez a lélek végsõ rendeltetése, és a mi eszközünk, hogy egyensúlyt és teljességet érjünk el.

Nincs olyan emberi lélek, aki mindent tud. Csak Isten és az angyalok mindentudók. A léleknek azonban minden rendelkezésére áll, amit tudnia kell.

Az angyaloktól mindig megkapjuk a választ, amit keresünk, még ha nem is mindig vesszük észre. Meghallják az imánkat, de olykor az imáink válasz nélkül maradnak, ha a szándékunk, nem válaszra méltó, nem becsületes és öncélú. Ha az imát tiszta és hálás szívvel mondjuk, figyeljünk oda a gondolatainkra és a megérzéseinkre!

Meg fogjuk találni a választ a gondolatainkban.

Ha valamire újra ráébredtél, alázattal adj hálát Istennek és az angyaloknak!

Az emberi tudatlanságból eredõ hét bûn Az ego felismerése és programjainak legyõzése

A hét bûn az emberi tudat eltévelyedései. Ezek: az ego, a harag, a paráznaság, a ragaszkodás, a mohóság, a gyûlölet, a féltékenység. A hét bûnnel fájdalmat, szenvedést, sérülést és kárt okozunk magunknak vagy más élõ lelkeknek. Ez általában úgy történik, hogy nem vesszük észre, hogy utolér bennünket a büntetés. Más szóval: nem tudunk úgy megsérteni mást, hogy azzal magunknak sérülést ne okoznánk. Minden bûnnek hét szintje van, amivel dolgoznunk kell. A hét bûn minden emberben megvan különbözõ mértékben. Az ember egójának szüksége van a hét bûnre a túléléshez. A hét bûnt emberi kísértéseknek vagy emberi gyarlóságoknak nevezzük. A lelket sokszor próba elé állítják az angyalok, míg a legkisebb kísértést is sikerül eltávolítani a tudatunkból. Az angyalok bölcsessége és segítsége nélkül nehéz õket felderíteni. Minden egyes bûn mögött mélyen gyökerezõ, belsõ érzések húzódnak meg, amelyek a lelkünk problémáiból erednek. Meg kell vizsgálnunk ezeket az érzéseket ahhoz, hogy megérezzük és meggyógyítsuk a lelkünket. A helyzetünk miatt gyakran másokat okolunk. A ragaszkodás szorosan összefügg a magánnyal. A lélek Isten szeretet és fénye nélkül magányos, egyedül van és szomorú. A szeretet mindig jelen van, de vagy az ego vagy Maya fátyla alatt rejtõzik. A lelkünk nem mindig tud a szívünkkel és az elménkkel kapcsolatba kerülni, mert az ego ezt megakadályozza. Ilyen esetben nem vagyunk képesek meghallani a lélek gyengéd suttogását. A paráznaság mögött az önszeretet hiánya rejtõzik. A mohóság, a gyûlölet, a féltékenység alapjában véve a harag és a Hamis Én negatív megnyilvánulásai.


Dr. Doreen Virtue

folytatása a következõben

.

folytatása az elõzõnek



Tudatos átalakulás angyalokkal

Dr. Doreen Virtue


Az angyal tanácsa: " A bûnök az emberi tudat jellemvonásai és érzelmei közé tartoznak a fizikai világban. A tudatlanság azt jelenti: nem értjük meg, nem tudjuk megkülönböztetni és felismerni a hét bûnt, mert jól beleolvad a mindennapi szokásainkba, viselkedésünkbe és az érzelmeinkkel kapcsolatos dolgokba, emiatt nehéz õket felismerni és megváltoztatni, de kötelezzük el emellett magunkat!"

Kezdjük az elsõvel.

AZ EGO:

Az egónk sértve érzi magát, amikor rámutatnak a hiányosságainkra, a gyengeségeinkre, a rögzült szokásainkra, a bûneinkre, stb. A sértett ego gyakran úgy reagál, hogy kivetíti a problémáit, szükségleteit és követeléseit másokra. Ha a személyiséget a harag és az ego uralja, akkor az embernek nehéz elfogadnia és felismernie magában a többi bûnt. Az angyal szerint:"Az ego automatikus védekezõ mechanizmusa a többi bûnnel védekezik. Ez makacsságot és vádaskodást szül, amivel az ember másokra hárítja a saját negatív gondolatformáit." A tagadás mindig az ego reakciója. Ahelyett, hogy felismernénk a saját hibáinkat, rögzült szokásainkat, mintáinkat és helytelen cselekedeteinket, valószínûleg másokat okolunk, és másokban keressük a hibát. Mindig könnyebb szemrehányásokat tenni másoknak, mint szembenézni a problémáinkkal. Azt nem vesszük észre, hogy ezek a problémák vagy megtapasztalások újra és újra megismétlõdnek, míg meg nem tanuljuk a leckét. Az ego a maga bûneivel, mintáival és érzelmi problémáival a fizikai, vagyis az anyagi világhoz kötõdik. Az angyal tanácsa: "Ha készen állunk, vállaljuk a felelõsséget és lépjünk tovább a tanulásban és a problémáink meggyógyítása terén. A tagadás az érzelmek és a kifogások manipulációja. Ha kifogást keresel, tudnod kell a kifogások nem érvényesek! Csak arra valók, hogy az ego tekintélyét megvédjék az Éned megtagadása árán.

A LÉLEK:

Az Én szabad, nem kötik le negatív beidegzõdések. Feltétel nélkül szeretetre, isteni kommunikációra képes, és igaz, tiszta gondolatformái vannak. A lélek mindent tud, érez és lát, bennünk és rajtunk kívül egyaránt. A lélek, mivel Istenhez tartozik, igaz, jó és hallhatatlan. De a Földön a lélek az emberi test börtönében él. Nem képes kommunikálni a szívünkön és az elménken keresztül, ha a hamis én (ego) uralkodik rajtunk az érzelmi problémáival és a bûneivel. Ez az egyik oka annak, hogy szomorúságot és sértettséget érzünk a lelkünk mélyén. A lelkünk arra vágyik, hogy szabad legyen, és Teremtõje mellett lehessen. A belsõ érzéseink a lélekbõl erednek. Ezek lehetnek: szomorúság, fájdalom, magányosság, néha olyan, mint egy fájó seb vagy erõs vágy az igazságra, szabadságra, békére, derûs nyugalomra, hálára, alázatra, és szeretetre. A Földön minden lélek az egység felé halad a maga útján, akár tudunk róla, akár nem. Az angyal tanácsa: "Az Én megismerése és felszabadítása, az Én iránti szeretet hozza magával; az önbizalmat, az önmagunkba vetett hitet, kitartást; hogy képesek vagyunk megfogadni az angyalok tanítását, és hûek maradni az Énhez." Minden érzelmi probléma és a bennünk lévõ hét bûn, az egóból ered és ezek sok szenvedést okoznak fizikai szinten. Meg kell engednünk a lelkünknek, hogy kezébe vegye az érzelmeink irányítását, úgy, hogy ezeket a problémákat és hét bûnt feldolgozzuk és meggyógyítjuk. Ezáltal az elménk könnyebben tudja megkülönböztetni a pozitív és negatív gondolatformákat. Ez megteremti a lehetõséget arra, hogy a lélek vágyának megfelelõen hozzuk meg a döntéseinket. Eggyé válunk az angyalokkal és Istennel, elérjük a kiegyensúlyozott tudatosság állapotát. Az egónk gyakran arra kényszerít bennünket, hogy a válaszainkat kívül keressük. Reakcióink a helyzetekre a negatív és a pozitív lehetõségek közötti belsõ küzdelmekké válnak. Akkor alakul ki zavar, ha nem tudunk különbséget tenni a lélek érzései és az egónk reakciói között. Azonban ezek az érzelmi problémák és bûnök nagyon fontos szerepet játszanak az életünkben. Átéljük õket és boldogok vagyunk tõlük, mert kötõdünk hozzájuk, tanulunk belõlük, majd utána meggyógyítjuk õket, ahogy az életkörülményeink változnak.

AZ ELME:

Az elme a döntéshozó. Feldolgozza a negatív és pozitív gondolatainkat, amelyeket a Felettes Énünktõl (lélek) és a hamis énünktõl (ego) kap. Szabad akarattal rendelkezünk, és mint ilyenek, szabadon választhatunk kettõjük szükségletei, szándékai, vágyai és kívánságai közül. Az angyal tanácsa:"A tudatos elme emberi tényezõ, amikor az érzelmek eluralkodnak az emberen, az elme elhomályosul, és az ember zavarodottá válik. A tudattalan az Énhez kapcsolódik, ami világos ,megértéshez és pozitív döntésekhez vezet bennünket."

A FELETTES ÉN (lélek) és A HAMIS ÉN (ego) közötti különbség:

Tudjuk az igazat, és tudjuk, hogy kik vagyunk valójában a lelkünkbõl. A lelkünknek pozitív energiája van, ami arra késztet, hogy pozitívan is reagáljunk. A lélek érzései sokkal mélyebbek, mint az egóé. Arra bátorít, hogy mélyen gondolkodjunk és belül keressük a válaszokat. Ha elárasztanak bennünket a problémák, az érzelmek, az erõsen ránk nehezedik, szükségünk van megkönnyebbülésre azáltal, hogy kibeszéljük magunkat, hogy valaki meghallgasson bennünket. Ezek az egónk érzései, amik a felszínen vannak, ki akarjuk vetíteni õket, ami egy negatív reakció. A lélek a fizikai testbe az "Én hatalmával" együtt születik, amelynek része: önmaga szeretete (Isten feltétel nélküli szeretete), az önmagunkba vetett hit, az önbizalom, az önbecsülés, az önértékelés, a hit, a hûség, a valódiság, az õszinteség és a becsületesség. Ahogy öregszünk, az "Én hatalmát" átadjuk a negatív döntéseinknek, az egónknak. Örökre elveszhetünk ebben a játékban, amit az egónk játszik velünk. Mindenki a maga egyéni útját járja, de nem biztos, hogy az igazság megtalálása felé halad. Az ego az anyagi világgal áll kapcsolatban. Anyagi kényelmére hozza létre a következõ dolgokat, mint a hírnév, a haszon, a veszteség, a szeretet, a család, a barátok, a boldogság, stb., de ezek a dolgok az idõ múlásával változnak, nem állandóak, nem valódiak a lélek szempontjából. Arra jók, hogy meglássuk a különbséget a választásaink között, hogy végül megismerjük valódi Énünket. Egyedül érkeztünk, csak a lelkünket hoztuk magunkkal, és csak a lelkünk fog eltávozni, semmi sem fog velünk menni abból, amit itt a Földön teremtettünk, és amihez ragaszkodunk. Élettapasztalataink során lehet, hogy sokszor ürességet, magányosságot érzünk. Lehet, hogy úgy érezzük, nem szeretnek bennünket, vagy szomorúnak, beteljesületlennek érezhetjük magunkat. Ezek az érzések az Én hiányának érzékelései, amelyek fájdalmasak és nagy szenvedést okoznak. Úgy érezzük eltávolodtunk Isten szeretetétõl, a Fénytõl, azonban az mindig velünk van, csak nem tudunk hozzáférni, míg vissza nem térünk eredeti döntésünkhöz, és vissza nem hozzuk az "Én hatalmát". Ha megújítjuk eredeti döntésünket, megkezdõdik a spirituális utazásunk. Mindegy mit választunk, nincs jó vagy rossz döntés, minden azért van, hogy tanuljunk belõle, mert Isten megbocsát.

A LÉLEK - a Felettes Én A lelkünk a tudatosságunk, a bennünk lévõ Teremtõ igaz szeretete és fénye. A lélek tiszta és gondolatformái igazak. A lélek belsõ érzékei segítségével - tudás, látás, megértés, hallás, érintés (érzékelés), ízlelés és szaglás- megtapasztaljuk Istent és az angyalokat. Bár elég nehéz megkülönböztetni a belsõ és a külsõ érzékeinket, a belsõ élményeink emléke beíródik a lélekbe, és örökre megmarad. A lelkünk eljuthat az elfogadáshoz, az alázathoz, a derûs nyugalomhoz, a hálához, az õszinteséghez, az igazsághoz, a tisztelethez, az állhatatossághoz, a pártatlansághoz, a békéhez és az egyensúlyhoz. A lelkünk kiszabadulhat a fizikai világ, a hamis én, az érzelmi problémák, a bûnök, a fájdalmak, a sérelmek, a szomorúság, és a szenvedés kötelékeibõl. Megszabadulhatunk minden negatív energiától még mialatt a fizikai testünkben élünk. A spirituális út célja, hogy megismerjük Énünket azáltal, hogy kigyógyítjuk magunkat az érzelmi problémákból, bûnökbõl. Az én meggyógyításával visszanyerjük az "Én hatalmát".

AZ EGO - a hamis én:

Az ego, az ember tudatossága, amely a fizikai testhez és a fizikai világhoz kapcsolódik. A külsõ érzékszerveinken keresztül mûködik, az ízlelésen, az érintésen, a szagláson, a látáson és a halláson keresztül. Az ego, az én, magam, és engem. Én központú, önzõ és önelégülésre vágyó. Az egónk arra ösztönöz bennünket, hogy fizikai és anyagi haszonra törekedjünk. Az ego megcsalja az Ént. Érezzük az Én hiányát, és mivel nem tudjuk, hogyan töltsük ki ezt a hiányt, megpróbáljuk külsõ, anyagi forrásokból táplálni. Amikor az egónk mûködik bennünk, nem tiszteljük sem magunkat, sem másokat, nincs meg bennünk az Énünk. Az eredmény: bizonytalanság, frusztráció és csalódottság. Gyakran üresnek érezzük magunkat, és hogy különlegesnek tûnjünk, megpróbáljuk bebizonyítani, hogy jobbak vagyunk, mint más, hogy ezzel elégítsük ki az egót. Az ego a többi bûnnel kölcsönösen dolgozik, különbözõ mértékben. Ez minden lélek esetében egyéni. Az egónak óriási az étvágya, és haraggal, ragaszkodással, paráznasággal, mohósággal, gyûlölettel és féltékenységgel csillapítja azt. Az ebbõl eredõ érzelmi sérülés fájdalommal, gyötrõdéssel, szégyenérzettel, bûntudattal, zavarodottsággal, félelemmel és kétségbeeséssel tölti meg a szívünket. Amikor ezek az érzések jelentkeznek, felszínre kerülnek gyermekkori problémáink, és ezeket meg kell oldanunk. Ha feldolgozzuk ezeket, akkor a lélek felszabadul, és megtapasztalja a valódi Ént. Megszabadulunk a sérelmektõl, a fájdalomtól és a szenvedéstõl azzal, hogy megtanuljuk, amit meg kell, hogy tanuljunk. A tanulás úgy is történhet, hogy megtapasztaljuk a problémát, és megértjük a lélek nézõpontjából. Amikor az egónkat sérelem éri, a rejtett sérelmeink felszínre kerülnek, és néha másokra vetítjük ki bizonytalanságérzetünket harag, ítélkezés és vádaskodás formájában. Így védjük az egónkat, hogy ne érje sérelem. Az egónk mindig versenyez másokkal.

Dr. Doreen Virtue


elozoeletek.blogspot.com/2016/12/tudatos...las-angyalokkal.html