Félelmetes kisbolygó közeledik

Félelmetes kisbolygó közeledik

Titokzatos, fekete óceánja még rengeteg titkot rejt magában. Hiába építettünk hatalmas teleszkópokat, hiába keringenek érzékeny mûszerekkel telerakott mûholdak szülõbolygónk körül, a csillagos ég még számos meglepetéssel szolgálhat. Némelyik meglepetés cseppet sem kellemes. Más meglepetések pedig egészen félelmetesek! Ilyen az a hír is, hogy 2029. április 13-án egy kisbolygó valósággal súrolni fogja a Földet.

Mit gondolsz, mi lehet az oka annak, hogy mostanában a csillagászok ugyanolyan izgalommal lesik az égboltot, mint a misztikus dolgok rajongói? Mi lehet az, ami egyaránt felkeltette a modern természettudományok és a titokzatos, mágikus dolgok ismerõinek figyelmét? Ez a valami nem más, mint egy égitest, az Univerzum titokzatos vándora, amelyik 2029-ben annyira megközelíti bolygónkat, hogy szabad szemmel is látható lesz. Kozmikus mércével mérve egészen közel, alig 30.000 km-re repül el mellettünk. Ez pedig bizony azt is jelenti, hogy közelebb jön hozzánk, mint a saját távközlési mûholdjaink, amelyek 36 ezer kilométeres magasságban keringenek. A tudósok Apophisról, vagyis a halál és a pusztítás egyiptomi istenérõl nevezték el a kisbolygót. Ez pedig igencsak félelmetes elnevezés!

A legendák szerint Apophis az õsi Káosz teremtménye. Többnyire rettenetes kígyó alakjában ábrázolták. A régi egyiptomiak nagyon féltek tõle. Úgy tartották, messzi kint, a semmiben él, és csak nagy ritkán tér vissza, hogy bajt és szenvedést okozzon. Az egyiptomiak hite szerint csak a napistennek köszönhetõ, hogy a gonosz kígyó nem pusztította el az egész világot.
De hát miért pont egy ilyen rettenetes nevet választottak az elsõ pillanatban kicsit kíváncsinak tûnõ, túl közel merészkedõ égi vándor számára? Ennek bizony az az oka, hogy néhány csillagász számítása szerint a mindössze 440 méter átmérõjû kisbolygó nem sokkal késõbb vissza fog térni, és 2036-ban csaknem 50 ezer kilométeres óránkénti sebességgel beleütközik majd a Földbe. Nem csoda, hogy ezt a hírt hallva sokan pánikba estek.

A kisbolygó vagy más néven aszteroida olyan viszonylag kisméretû égitest Naprendszerünkben, amelyik a Nap körül kering, de nem bolygó és nem is üstökös. Általában valamilyen szilárd anyag alkotja. A legtöbb kisbolygót abból az anyagmennyiségbõl származik, amelyik nem állt össze bolygóvá, amikor a Naprendszer kialakult. A legtöbb aszteroidával a kisbolygó-övben találkozhatunk. Itt rengeteg kõtömb kering ellipszis alakú pályán a Jupiter és a Mars bolygó között.
A Földbe már régebben is becsapódtak óriási meteoritok, de az õsi földtörténeti katasztrófákat sokkal nagyobb aszteroidák okozták. Azok némelyike akár 10 km átmérõjû is lehetett. Az Apophist 2005 legvégén vették észre amerikai és olasz csillagászok. David Tholel és Fabrizio Bernardi a hawaii obszervatóriumban vizsgálta az eget, amikor felfedezték a furcsa égi vándort. Egy darabig aztán a kisbolygó eltûnt a szemük elõl, de késõbb sikerült megtalálniuk. Egyenlõre megoszlanak a vélemények arról, mennyire veszélyes a közeledõ égi vándor. Akadnak tudósok, akik úgy vélik, komoly veszélybe került otthonunk, a Föld. Õk attól tartanak, ha nem változik meg az Apophis pályája, akkor bizony el fog találni minket. Már tervek is születtek arról, hogy az ESA (az Európai Ûrügynökség) ûrhajót küld a kisbolygó elé, és megpróbálja eltéríteni a pályájáról.
Lehet, hogy éppen azok a gyerekek fogják ezt az ûrhajót vezetni, akik ma még az általános iskola padjaiban ülnek. Lehet, hogy éppen Te fogod megmenteni a Földet!
(forrás: Mi micsoda.hu)

Világûr
2011.03.11.

Kép készült a 2036-ban a Földhöz érkezõ kisbolygóról


Hároméves szünet után sikerült ismét megörökíteni az Apophis kisbolygót, amely orosz csillagászok szerint 2036-ban a Földnek ütközhet.

Három év után ismét sikeresen lefényképezték az egyik legveszélyesebbnek tartott földközeli kisbolygót, az Apophist, amikor az hosszú idõ után fokozatosan elõjött a Nap mögül. A Hawaii-szigeteken, a Mauna Kea vulkánon lévõ obszervatóriumból 2011. január 31-én fotózták le az égitestet, és a most közölte a képet a Space.com.

Mint arról korábban részletesen beszámoltunk, egyes számítások alapján nem zárható ki, hogy 2036-ban eltalálja bolygónkat az égitest. Az új felvételek, illetve a következõ évek megfigyelései révén a csillagászok pontosabban meghatározhatják az égitest pályáját, így talán sikerül pontosabban elõrejelezni jövõbeli útvonalát is.

Az Apophis mozgását azonban nehéz több évtizeddel elõrejelezni. 2004 decemberében, az akkor rendelkezésre álló adatok alapján 2,7%-os, azaz minden korábbinál jóval nagyobb esélyt láttak arra a csillagászok, hogy a kisbolygó 2029-ben eltalálja bolygónkat. A 250-300 méteres test nem robbanna fel a légkörben, hanem elérné a felszínt, hatalmas krátert ütne és regionális pusztítást okozna (tehát például egy nagyobb várost képes lenne eltörölni), tengerben landolva pedig nagy szökõárat indíthatna el.

A pontosabb pályaszámítások után aztán csillapodtak a kedélyek. A 2029-es ütközést kizárták, bár a kisbolygó ekkor csak 30 000 kilométerre halad el mellettünk (a Hold távolsága 384 000 kilométer). Ez igen kis távolságnak számít. Izgalmasabbnak tûnt a 2036-os visszatérés. Ha ugyanis az Apophis éppen egy adott távolságban halad el bolygónk mellett 2029-ben, az akkor elszenvedett pályaváltozás miatt 2036. április 13-án mégis ütközhet a Földdel. A késõbbi adatok ennek lehetõségét is minimalizálták: a NASA legutóbbi, 2009. októberi álláspontja szerint annak esélye, hogy az Apophis 2036-ban eltalálja a Földet, 1 a 250 000-hez. Ez jóval kisebb valószínûség a korábban becsült értékhez (1 a 45 000-hez) képest.

Az oroszok azonban továbbra is aggódnak. Bár konkrét becsapódási becslést nem közöltek, mégis fontosnak tartják annak vizsgálatát, miként lehetne megelõzni az esetleges becsapódást. Leonyid Szokolov, a Szentpétervári Egyetem kutatójának újabb, hivatalosan nem közölt számításai szerint (amelyekrõl egy tévéinterjúban nyilatkozott) valószínû a kisbolygó becsapódása. Elmondta: a kisbolygó 2029 áprilisában 37-38 ezer kilométerre fog elhaladni bolygónk mellett, és az akkor fellépõ pályaváltozás valószínûvé teszi a becsapódást hét évvel késõbb. Szokolov a valószínûség konkrét értékérõl vagy annak számítási módjáról egyelõre nem publikált részletes adatokat.

Ha 2036. április 13-án az Apophis eltalálná bolygónkat, a robbanás energiája közel 50 milliószorosa lenne a Hiroshimára ledobott atombombáénak, és súlyos következményei lennének bolygónk, különösen az emberi civilizáció jövõjére. Az orosz tervek alapján mindezekrõl egy idén, július 7-én kezdõdõ konferencián egyeztetnek majd a szakemberek.
(origo.hu)