A KATASZTRÓFA LEFOLYÁSA
Berta Dudde által kapott tanítás által
ISTEN kinyilatkoztatja és megokolja
az eljövendõ nagy katasztrófa
elõjeleit és lefolyását
János evangélium 14/21 ígérete alapján
prófétai módon kapta és írta:
BERTHA DUDDE
Ezek az írások valláson felülállók!
Valláshoz tartozástól nem akarnak senkit eltéríteni, sem valami vallási közösségre rábeszélni.
Megjelenésük egyedüli oka, hogy Isten szavát , amit Ján. Ev. 14,21 ígérete alapján ad nekünk a mai idõkben .
az embereknek hozzáférhetõvé tegye.
Ján.14,21: Aki ismeri az én parancsolataimat és megtartja azokat, az szeret engem.
Aki pedig engem szeret, azt szereti az én Atyám, én is szeretem azt, és kijelentem magamat annak.
Német eredetibõl fordította, és közreadja:
G. Szieger Magda
1913 - 2001
Engedélyezett a minden változtatás nélküli, és a forrás megjelölésével készült, fejezetenkénti fordítás és nyomtatás.
2007.
B.D.Nr.6388 1955. 10. 30.
Utalás a természeti eseményre
Szavamat mindenfelé elvezetem, és ismerem a helyes utakat és eszközöket, hogy a jóakaratú emberek olyan szellemi érték birtokába kerüljenek, amelynek én vagyok az eredete. Tudom, kiben van jóakarat, hogy meghallgasson, és valóban, nekem minden lehetséges, az is, hogy olyan formában szóljak hozzájuk, amit el tudnak viselni. De azokra is gondolok, akik még teljesen üresek, akik még nem éreztek vágyat szavaim után, akik felém forduló gondolatok nélkül élnek - akik csak a világot, és annak javait látják. Szavamat hozzájuk is elvezetem, ismételten megszólítom õket is - de annyira erõszak nélkül, hogy meghallhatnak, de nem MUSZÁJ meghallaniuk.
Elõször az akaratuknak kell megelevenedni, hogy más szférából is meghallgassanak valamit, nem csak abból, amibe maguk vannak. Erre indíttatást ismételt beszélgetés, könyvek, világesemények, egyes szükséghelyzetek, vagy balesetek adhatják. EZEK helyes irányba terelhetik az emberek gondolkodását - a végtelenbe - hozzám, a szellemi szférákba, majd aztán akarata alapján táplálékot is kap hozzá.
Nehogy azt higgyétek, valakitõl is megvonom szent segítségemet, azt se higgyétek, hogy kegyelem nélkül egy ember rendbe tudna jönni. Én mindenkirõl gondoskodom, de hogy van-e eredménye, az a szabad akaratú ember ügye. Szavamat az egész világ hallja, nekem csak engedelmes földi gyermekre van szükségem aki megnyitja szívét, és akkor közvetlenül tõlem kaphatja az igazságot. Ezt az igazságot majd továbbviszi, mert én ismerem a fogadóképes embereket. És ahol csak egy pici eredmény is várható, ott a földi gyermekeimet egymáshoz vezetem.
A VILÁGOSSÁG KÖVETEI pedig mindenhol kiosztják a világosságot, bárhol is legyenek. Ugyanazt az igazságot hirdetik valamennyien, mert az én küldötteim, akik a végsõ idõben minden országban, és minden helyen fellépnek. Egyetlen éhezõ lélek sem marad erõtlenül, és egyetlen vágyakozó szív sem betöltetlenül.
Mert minden vezetésem alatt áll, eget és földet az én akaratom kormányozza. Én gondozok minden egyes teremtményt, lehetõséget teremtek neki, hogy üdvözülhessen. Valódi predikátorokat is ébresztek mindenütt, akiknek SZELLEMEM sugallja, hogy mit mondjanak, és akik annyira bensõségesen az enyémek, hogy bennük SZELLEMEM által munkálkodhatok. Mindenütt lesznek eredmények, de lesznek mindenütt olyan emberek is, akik visszautasítják, hogy szívükhöz közeledjek. Szavamat hallják, de teljesen visszautasítják - és ezért hatás nem érzõdik rajtuk.
De õket is megszólítom - egész életük végéig újból és újból megszólítom õket, mert egészen haláluk órájáig azon fáradozom, hogy még földi létük alatt hozzám találjanak. Igaz, megszámlálhatatlan az a tömeg, kik még távol vannak tõlem, és akik nem keresik hogy csökkentsék ezt a távolságot. De szeretetem és gondoskodásom ugyanúgy az övüké is, mert vissza akarom nyerni minden teremtményemet, ezért egyet sem adok fel, míg utolsó órájuk el nem érkezett. De az akarat szabadságához nem nyúlok.
Amit szelíd fáradozásaim nem tudnak létrehozni, amit szavaimmal nem tudok elérni, az majd lehetõvé válik A SZOKATLAN TERMÉSZETI ESEMÉNYEK által. Az embernek akkor nem lesz más választása, mint hogy vagy feladja önmagát, vagy olyan hatalomnál keres segítséget, amely erõs, és tud segíteni.
Már az is elõrelépés, ha elismeri ezt a hatalmat, és meghallom az ilyen emberek segélykiáltását, és megmenekül az örök pusztulástól. Hangom mindenhol felhangzik, halkan és hangosan is hallható lesz. És mindenki megérezheti, hogy õt szólítottam, mindenki kaphat kegyelmet, és felébredhet az életre akiben van jóakarat, és figyel a hangomra. Mert szeretetem menteni akar, oda akarja ajándékozni magát, és életet akar adni mindenkinek, aki még a halálban van.
Ámen.
B.D.Nr.6970 1957. 11. 16.
Vihar elõtti csend - A színlelt béke
Még ha az is a látszat, hogy békésebb idõ felé mentek - ne hagyjátok megtéveszteni magatokat. Azoknak az arculata gyorsabban megváltozik mint gondolnátok, akik a békérõl beszélnek, és már tûzcsóvákat dobálnak a Föld lakói közé. Számotokra a nyugalom veszélyes, mert csak langyossá váltok általa, és a földi életet csak földi módon értékelitek.
Ezért az embereket ismételten felzavarom nyugalmukból, hogy ébren tartsam õket. Ezért történik még annyi minden, az emberek tekintetét ismételten mindenféle szerencsétlenségre és katasztrófákra irányítom. A látszólagos földi jólét és építkezés mellett olyan eseményekben is részt kell venniük, melyeknél nem elég az erejük hogy megakadályozhassák. Rádöbbennek a felismerésre, az ilyen sorscsapások alól senki nem kivétel, akármennyire biztosítottnak látja is földi életét.
A világhelyzet ne tévesszen meg. Ügy tûnik, mintha megnyugodna, de mindez csak áltató cselekvés. Rossz lesz az ébredésetek, ha átadjátok magatokat ennek a nyugalomnak, és figyelmen kívül hagyjátok a végre figyelmeztetõ utalásaimat.
A változás hirtelen jön, és ti akkorra már legyetek felkészülve, és higgyétek, a változás megérkezik. A végidõnek sok jelét észlelhetitek. De az ellenfél az, aki gondoskodik róla, hogy homokot szórjon a szemetekbe. Mert nem akarja, hogy a vég bekövetkeztét higgyétek, rajta gondolkodjatok, és komolyan megváltozzatok. A maga szolgáira úgy hat, hogy azok elhitessék az emberekkel, egy csodálatosan békés és örömteli idõnek mennek elébe. Ez sikerül is neki, mert az emberek mindig hamarabb elhiszik azt, amit tekintetük követhet, mint amit a Szellemi Birodalomból közölnek velük. Ezen kívül maguk is hinni AKARJÁK, hogy egy földi értelemben vett boldog, szép jövõ elé néznek, és nem a Föld végét látják.
De én az óvást és figyelmeztetést nem hagyom abba. Mert nem csak a földi élet rövid éveirõl van szó, hanem az ÖRÖKKÉVALÓSÁGRÓL. Figyelmeztetéseim annál erõteljesebbek lesznek, mennél láthatóbbá válik a "nyugalom" a Föld felett, és mennél inkább bíznak egy látszólagos békében, elfeledkezve jó elhatározásaikról, miket talán a közeli végre való tekintettel tettek. A földi világon keresztül ellenfelem még egyszer kirakja csapdáit az emberek elé, és igen erõs hit kell hozzá, hogy valaki ne essen beléjük.
Azért figyelmeztetlek ismételten és újra, hogy mi vár rátok. Ne engedjétek, hogy megtévesszen benneteket. Szavam igazság, ami beteljesül. Az én szavam a közeli vég bekövetkeztét mondja. Ezt egy hangsúlyos közbenyúlásom elõzi meg. Egy nagy TERMÉSZETI KATASZTRÓFA. Meglepetés lesz ez azoknak, akik a békében hisznek. Viszont bûneikbõl még most is vissza fordulhatnak, és a vég bekövetkeztéig a maguk útját a tökéletesség felé törekvésben tehetik meg. Ez a katasztrófa megszámlálhatatlan emberéletet követel. És ki biztos benne, hogy nem tartozik közéjük? Vajon nem lesz-e már késõ nektek, akik közömbösen sétáltok a szép jövõ reményében? És még mindig engeditek, hogy a világ fejedelme elvakítson?
Mindig gondoljatok ezekre a szavaimra, amikor arról hallotok, különféle fájdalmas sorscsapás emberi életeknek vet véget. Ezáltal figyelmeztetlek benneteket a hirtelen végre. Azt akarom, szemetek arra a HATALOMRA irányuljon, amely elpusztíthat mindent, amit felépítettetek, és megsemmisítheti minden terveteket.
Kapcsolódjatok jobban ehhez a hatalomhoz, találjátok meg hozzám az utat, és kérjetek vezetést, védelmet, és irgalmat tõlem. Higgyétek el, békétek csak a velem való kapcsolattal lesz, és csalás áldozatai vagytok, amikor FÖLDI BÉKÉT ígérnek nektek. Az emberiség már nem él úgy, hogy békés földi élete lehetne. Nem törekszik semmiféle szellemi fejlõdésre, és ezért nincs már joga, hogy ezen a Földön élhessen
Ámen.
B.D.Nr.6770 1957. 02. 25.
Természeti esemény az utolsó figyelmeztetés a vég elõtt
Ismételten emlékeztetlek rá, gondoljatok a végre. Az egész emberiség elõtte áll, de bárki megelõzheti, mert egy ember sem képes védekezni, amikor én elhívom a földrõl. Újra és újra figyelmeztetlek és óvlak! Vannak jövendölések a próféták és látnokok által, amelyek szintén a Föld végére vonatkoznak.
A halálra is folyton figyelmeztetlek, amikor valaki meghal körülöttetek. De csak amikor ezekkel a gondolatokkal komolyan foglalkoztok, akkor tartotok ítéletet magatok fölött. Ekkor vetitek komoly kritika alá a magatok életvitelét, és fáradoztok, hogy még ezen a Földön tudjatok szellemi nyereséget szerezni magatoknak.
De ha NEM ÉRINTENEK benneteket ezek az óvások és figyelmeztetések, akkor a vég érkezése meglepetés lesz, és teljesen készületlenül lesztek az áldozatai.
Mikor elutasítjátok azokat az embereket, akik az én megbízásomból adnak közlést nektek, akkor azt hiszitek, szellemileg messze fölöttük álltok. Ezért már csak egy eszközöm marad, hogy hitelesnek vegyétek az oktatást, az, hogy a természeti erõk figyelmeztessenek benneteket a végre. A sok hitetlen ember miatt kell felhasználnom ezt az eszközt, mert csak élnek, mintha határ nélküli lenne az ember élete a Földön. Amit szavaim nem érnek el, azt végbevihet a természeti esemény, a befelé nézést, és a tudatos hozzám fordulást is.
De az emberek azt is megtehetik, hogy még jobban küzdenek az életükért, miközben gondolatilag nekem ellenállnak. Viszont a HATALOM majd igazolja magát azok elõtt, akik nem akarják elismerni. A természeti eseménynek a kihatása azért lesz olyan hatalmas, mert minden emberhez szólni akar, és gondolataikat a saját végükre akarja irányítani. Közbenyúlásomról minden ember szerezzen ismeretet - még ha az határok közt lesz is tartva, tehát nem érinti az egész Földet.
Viszont hangomat nem lehet nem meghallani - hiszen ez utolsó utalás lesz ennek a Földnek a végére, amit nemsokára utána már várni lehet. Elõtte azonban csak szavakkal hirdethetem meg a vég, és ennek a természeti eseménynek a közelségét.
Ezért szolgáim ismételten megemlítik, hogy az emberiség mit várhat. A szokatlan szenvedéseket, és a szükségek idejét minden embernek el kell viselni, mert a szolgák beszédét ezek támasztják alá, hogy szavaiknak figyelmet szenteljenek. Mert majd minden ember megtapasztalhatja, hogyha HISZ BENNEM és ENGEM segítségül hív, le tudja gyõzni a szükséget.
Tekintettel, hogy az emberek szellemi mélyponton vannak, közbenyúlásom már nem jelent hitbeli kényszert. Úgyis értelmükkel próbálnak mindent megmagyarázni maguknak, és még most sem ismernek el olyan hatalmat, amely élet és halál felet rendelkezik. De legyen elõttük nyitva minden lehetõség, ami megváltoztathatja gondolkodásukat - és az ilyen mértékû természeti esemény létre hozhatja ezt. Felhasználom tehát ezt az utolsó eszközt is. De ezzel még mindig meghagyok minden egyes embernek egy utolsó döntési lehetõséget. Tehát általa nem gyakorlok kényszerítõ hatást.
Ha nem tudjátok elhinni, hogy a Föld elpusztul - akkor gondoljatok a saját végetekre. Mert már nem sok idõ van hátra, hogy mindez beteljesüljön, amit folyton hirdetek.
Szeretlek benneteket, és szeretnélek megmenteni - meg akarlak óvni a szilárd anyagba való számûzetéstõl. Mert ha akarja, még minden egyes ember megváltozhat.
Ámen.
B.D.Nr.5678 1953. 05. 17.
A jövendölések teljesülnek - Elõtte katasztrófa
Az idõ beteljesedett, minden a végre utal. De a jeleket CSAK AZOK az emberek látják meg, akik felém törekszenek, mert az õ tekintetük az ég felé irányul, tehát a megvilágosodásuk szintén föntrõl jön, õk nem kételkednek, hogy minden beteljesül amit a próféták és látnokok az én megbízásomból jövendöltek. Ami ezeknek magától értetendõ - azoknak teljesen lehetetlen, ezek más szemmel néznek, mint azok. A világ emberei csak a világot látják, a világnak és örömeinek élnek. Szellemük mindig sötétebb lesz, minél jobban közeledik a vég.
Ezeknek az embereknek a számára következik be még a vég elõtt az az esemény, ami, ha van bennük kis jóakarat, meghökkentheti õket, és megváltoztathatná gondolataikat. Ezeknek akarom még kinyilatkoztatni magamat a vég elõtt, habár még akkor sem kell, hogy elismerjenek. Veszítsenek el még egyszer mindent, amit olyan mohón megszereztek - vesszen és pusztuljon el a földi tulajdon, de egy olyan hatalom által, amelyet nem tehetnek felelõssé. A természeti elemeken keresztül akarom magamat kinyilvánítani - hogy megmentsem õket. Ahol az emberekben van még egy szikrányi hit - ott van még lehetõség a mentésre.
Gondolatát az utolsó pillanatban is felém fordíthatja, és küldheti hozzám segélykiáltását. És ha földi életét el is veszti - kiáltását meghallom, és hite a túlvilágon segítséget és jutalmat nyer. Csak egy engem elismerõ gondolatot akarok látni, és kezem már ki van nyújtva utána, hogy ezt be is bizonyítsam. Valóban - könnyûvé teszem, hogy higgyetek, csak próbálkoznátok meg vele! Hívjatok engem szellemben és igazságban. Ezért teszek még egy utolsó kísérletet megmentésetekre, és azok megmentésére, akik ellenfelemnek még nem hódoltak be teljesen.
Megremegtetem a Földet, és a földi megmenekülésre eltûnik minden remény. És ahol már nincs semmi, amiben remélni lehetne - ott egyedül én hozhatok menekülést, mert nálam semmi sem lehetetlen. És ha valaki a legnagyobb szükségben visszaemlékezik gyermekkora hitére - aki ezt az utolsó kísérletet megteszi, hogy segítségül hív engem - az valóban nem bánja meg. Megmenekül minden idõre, mert amikor a lélek a Szellemi Birodalomban már fölfelé lépked, akkor már kegyelem a földi élet elvesztése.
Bár nem mindig tekintik a természeti elemeket erõm és hatalmam kifejezésének, de halálfélelem közben az emberben más gondolatok is születhetnek, mint máskor. Engem egy másodperc alatt is felismerhet, és segítségért kiálthat hozzám. De sohasem érvényes az a szó, amit csak a száj mond, és a szív nem részesedik benne.
Az idõ beteljesedett, de elõtte megérkezik, amit bejelentettem, és ismételten bejelentek. Egy szokatlan természeti esemény, hogy figyelmeztessen a végre, ami nemsokára követi. Állandóan óvlak és figyelmeztetlek, és az idõk jeleire hivatkozom, de nem kényszeríthetlek, hogy szavaimat igazságnak elfogadjátok. De véssétek emlékezetetekbe, hogy akik még teljesen hitetlenek vagytok, arra emlékeztessen KI AZ AKI hozzátok beszél, és a teljesen hitetleneket meg akarja menteni attól a szakadéktól, amely felé mennek.
Ámen.
B.D.Nr.5879. 1954. 02. 17.
A természeti hatalmak tombolása
Hangomat hangosan és hatalmasan halljátok, és amikor felhangzik, mind megijedtek, kik halk hívásomat nem akartátok meghallani. Ezért majd a természeti elemek tombolása emlékeztet rám benneteket - akik mindig ellenálltatok nekem, és akiknek a természeti elemek megnyilvánulása láttán el kellene hogy ismerjetek engem. Ti nem akarjátok elismerni az összefüggést eme dolgok, és a világban végbevitt tevékenységeitek között. Pedig ez a tevékenység az oka, hogy most ennyire nyilvánvalóan fejezem ki magamat. Ti nem ismertek el Isteneteknek és Teremtõtöknek, AKI elõtt pedig egyszer számadást kell tennetek. Ebben nem hisztek, azért a földi életet nem élitek akaratom szerint.
És ezért felhangzik hangom, hogy gondoljatok rám, és megváltozzatok, hogy felismerjetek, és akaratomat a magatok akaratának is elfogadjátok. Megszólítalak - elõször halkan és tele szeretette beszélek hozzátok, figyelmeztetve, hogy forduljatok vissza errõl az útról. Majd hangomat mindig jobban felemelem, míg félelmet és ijedelmet éreztek, mert életeteket féltitek. És a földi életet sokan elvesztik, de ha az utolsó órában eltalálnak hozzám, úgy a testi halál nem lesz veszteség számukra. Inkább kegyelem lesz. Mert a teljes elmerülés veszélyébe voltak, és ha elhívom õket abban a pillanatban, ahogyan felismernek - tehát a hit felébredésének pillanatában - az megkönnyíti nekik a túlvilági Birodalomba való bejutást, és felfelé emelkedésük útjának a kezdete lesz.
A természet tombolása által határozottan elismertetem magamat. Ahol valamit az emberi akarat hoz létre, ott ritkán várható, hogy az emberek bennem higgyenek. De ahol minden remény nélkül ki vannak szolgáltatva a természeti elemeknek, ott hamarabb gondolnak Teremtõjükre, és kiáltanak utána. Ezért van még remény arra, hogy ekkor a lelkeket ki lehet menteni a hitetlenség sötétjébõl, engem elismernek és hagyják, hogy a Földön, vagy a túlvilági Birodalomban kormányozzam õket. Amit földi történések nem tudnak létrehozni, azt egy nagyméretû természeti katasztrófa eléri. Gondolnak Istenükre és Teremtõjükre, és szívükben helyreállítják vele kapcsolatukat azzal, hogy a veszélyben bensõséges segítségért kiáltanak hozzá. Ezzel a látszólag áttekinthetetlen pusztulás - mentési akció lesz sok lélek számára, akik így megmenekülnek az örök pusztulástól, és az életre ébrednek akkor is, ha osztályrészük a földi halál.
Mindent megteszek, ami még megmentheti azokat, akik halk, szeretetteljes beszédem elõl fülüket lezárják, de akiket ennek ellenére sem akarok elejteni. Most hangos szóval hívom õket még egyszer, és áldott lesz, aki rám gondol - áldott lesz akinek szívébõl még nem lettem teljesen kiutasítva, és mielõtt teljesen késõ lenne, még hozzám kiált.
Ámen.
B.D.Nr.4359 1948. 07. 01.
Fényjelenség a katasztrófa elõtt
Közbenyúlásomat nagy szellemi akció elõzi meg. Ez megerõsíti az enyémek hitét, és utolsó utalás lesz a rákövetkezõ természeti eseményre. Égi küldötteimet arra utasítottam, hog mint FÉNYJELENSÉG tegyék magukat észrevehetõvé az enyémek számára. Világosan és határozottan a mennybolton lesznek láthatók, és ez lehetetlenné tesz minden öncsalást. Az enyémeknek jelenségeik lesznek, míg A HITETLENEK NEM LÁTNAK SEMMIT, és az utalásokat mint agyrémet - kinevetik.
Ez lesz az utolsó jel. Ekkor már biztos elõkészületeket tehettek a természet elemein keresztül való megnyilvánulásomra. Ekkor minden dolgot hagyjatok földi sorsára, és már csak a lelketekkel foglalkozzatok. Szavaimat igaz áhítattal fogadjátok magatokba, engedjétek, hogy szavakkal beszéljek, és mélyen és bensõségesen kapcsolódjatok össze velem, hogy jelenvaló lehessek legnagyobb szükségetekben, amely ezután már nagyon hamar rátok tör. Körülöttetek foglalkozzatok azokkal, akik félve figyelik a természet változásait, adjatok nekik rövid felvilágosításokat, és utasítsátok hozzám õket. Beszéljetek rólam, mint a szeretet Istenérõl, aki elfogad mindenkit, és senkit el nem hagy, aki segítségért kiált hozzá.
Aztán várakozzatok rám. Ne féljetek, amikor hangom olyan erõvel hangzik fel, hogy az emberek beleremegnek. Maradjatok higgadtak és nyugodtak. Ti tudjátok, nektek nem történhet semmi bajotok, ha én akarom, mert védelmet ígértem, ha imában hozzám kapcsolódtok. Jelenvaló leszek, és határozottan érzitek majd közelségemet. És végbemegy, amit Szellemem útján már bejelentettem - mert szavam igazság, és örökké az marad.
Ámen
B.D.Nr.3776 1946. 05. 20.
A katasztrófa bejelentése
A közlés, amit adok - nagyon fontos. Egy elõttetek álló fordulatra kell felkészülnötök, mert hamarosan láthatóan megjelenek. Az adott határidõ a végéhez közeledik, és kevesek örömére - meg sok ember meghökkenésére, szavam teljesedésbe megy.
Mivel MAGAM beszélek, akaratomat és hatalmamat bebizonyítom, az embereknek fel kellene, és el kellene ismerniük.
Az utolsó lépcsõfokon álltok - hogy aztán a nélkülözések és fáradozások útját járjátok, mert az embereknek szükségük van erre. Meg kell ismerkedniük hatalmammal, hogy kezüket felém nyújtsák, és megragadják az én megmentõ kezeimet. Kegyetlennek és irgalmatlannak látszik az emberek számára ez az utolsó nevelési eszközöm - és mégis szeretetbe gyökerezik, mert eme utolsó eszköz nélkül megszámlálhatatlan lélek elpusztulna - én pedig meg akarom menteni õket.
Szeretetemet azon is felismerhetitek, hogy elõre bejelentem, mi elõtt álltok. És még máskor is bejelentem, hogy hihetõvé tegyem - netán elõtte hihetetlennek tûnt volna, vagy nem akartátok volna elfogadni. Mindenki nehéz órákat él át, és a túlélõk elviselhetetlennek tûnõ, nehéz életviszonyokat vesznek magukra. Én viszont mindenkinek megígérem erõmet és hatalmamat, aki szükséghelyzetében, lélekben és igazságban imádkozva segítségemet kéri. Az ajakimára nem figyelek, csak arra a kiáltásra, amely a szív mélyébõl száll hozzám. Ez meghallgattatásra talál, és minden szükség elviselhetõvé válik AZOKNAK, akik hisznek bennem.
Közölnek veletek világi terveket és eljárásokat - de ezeket mind megsemmisítem. Majd újabb veszélyrõl hallatok - viszont akkor már tudjátok, egy másfajta veszély kezdõdik, és az elõzõtõl már nem kell félnetek. Szemeteket csak reám és Országomra irányítsátok. Folyton bensõségesebben kell hozzám kapcsolódnotok, hogy a legnagyobb szükség idején még nagyobb mértékben kaphassatok erõt.
Azért mondom ezeket, mert szeretetem fel akar készíteni arra, ami visszavonhatatlan, és az Örökkévaló Terv szerint játszódik le. Még sok erõre van szükségetek. Hogy ezt megkaphassátok, komoly akarattal bensõséges imában, és szeretetbõl induló cselekedetekben kell élnetek. Ejtsetek el minden földi gondot és szorongást, csak a lelketekre gondoljatok, hogy többé már el ne távolodjatok tõlem, velem állandó összeköttetésbe maradjatok, hogy akkor is érezzétek jelenlétemet, mikor majd a mennydörgés hangján beszélek az emberekhez. Akkor se féljetek tõlem, hanem Örök Atyátoktól védelmet kérjetek - és én biztos hogy megadom.
Ámen.
B.D.Nr.7405 1959. 09. 05.
Egy csillag bejelentése
Ami a Szellemen keresztül jut hozzátok, azt gondolkodás nélkül elfogadhatjátok. Legyen birtokotokban a tudás, hogy a Föld vége az Univerzumban is észlelhetõ lesz. Kozmikus változások adódnak, mert Isten akarata, hogy a földi periódus befejezése a legkülönfélébb jelek által legyen észlelhetõ, amiket az ember TERMÉSZETES MÓDON nem tud megmagyarázni. Ezek a Teremtõ hatalmát bizonyítják, tehát határozottan a Teremtõre utalnak.
Ezek a kozmikus változások fõképpen a csillagok eddigi pályájuktól való eltérésre vonatkoznak. Átcsapnak egy másik pályára, aminek oka megmagyarázhatatlan, és az is marad az emberek számára. Ennek ellenére nem lehet tagadni hogy megtörtént. Minél jobban közeledik a vég, annál gyakrabban állapítanak meg ilyen folyamatokat. Kezdetben nem ismerik fel, majd mindig jobban és határozottabban elõtérbe lép, tehát az emberek az igazságnak megfelelõen mondhatják, hogy "Az egek erõi megindultak."
Ez semmiféle emberi akarattal nem áll összefüggésben. Egyedül Isten AKARATA jut benne kifejezésre. Ezért minden ember hihetné Isten létét, amikor az ilyen szokatlan jelenséget figyelemmel kíséri. Aki egyszerûen NEM AKAR HINNI, azt már ÉRTHETÕBBEN nem lehet a teremtõ Isten létérõl meggyõzni. Mert neki a természet minden eleme engedelmeskedik. És aki ezekre felfigyel, azt is tudja, hány órát ütött az óra.
És így válik el majd egy csillag a szokott pályájától, és útját a Föld felé veszi. Ez a csillag az emberek akaratától függetlenül megy az útján, és a Földnek nagy veszélyt jelent. Futása nem kap akadályt, mert a Földnek a maga kárára - de sok ember javára, el kell viselni egy megrázkódtatást. Eközben sok ember elveszti életét, ahogyan ezt sok idõvel ezelõtt megjósolták.
A Föld egy lökést kap. Hogy a Föld, mint csillag milyen veszélyes helyzetbe jut, azt elképzelni senki nem tudja. Teljes pusztulásához nem vezet ez a természeti katasztrófa, de kihatását nem lehet elképzelni sem, mert megszámlálhatatlan ember halálát jelenti.
Aki túléli, az nem sokkal utána a végsõnek néz elébe. Ez egy olyan pusztító esemény, amit emberi akarat idéz elõ, és amelyet Isten MEGENGED, de nem AZ Õ AKARATA!
Az elõbb leírt kozmikus katasztrófának megváltó célja van, a hitetlen embereknek ad utolsó utalást ARRA A HATALOMRA, amely mindent kormányoz - tehát önkényesen nem történik semmi.
Mentõövet dobok nekik, egy utolsó eszközt, hogy higgyenek, és el ne vesszenek. Ezen a történésen keresztül ISTEN MAGA beszél AZ EMBEREKHEZ. Azokhoz akik halk hangját nem vették figyelembe. De hangos szava fájdalmasan hangzik, és sokan belepusztulnak. De megvan a lehetõségük, hogy bepótolják a túlvilágon, amit a Földön elmulasztottak.
Sokan megkapják a kegyelmet, hogy a vég elõtti, utolsó rövid idõt is átéljék. Mértékadó benne megint a hitet elfogadó akarat, mert a hitetlenek nem húznak lelkük számára hasznot abból, amit átélnek. Nekik a bekövetkezõ vég az újra-számûzetés sorsát hozza - épp azt, amitõl Isten szeretete meg akarta kímélni.
Ezért Isten már elõre óvja és figyelmezteti az embereket, és az utolsó idõben végbemenõ minden jelenségre figyelmessé teszi õket. És boldog, ha valaki ezeket figyelembe veszi, aki hisz benne, és ennek megfelelõen él a Földön. Minden nehéz dolgon átvezetem, és ahogyan a dolgok érik, úgy lesz az jó a lelkének, hogy még a Földön kiérlelõdjön.
Ámen.
B.D.Nr.7421 1959. 10. 03.
Jelenések könyve 16/18 - Csillag
A Föld hatalmasan megremeg. Szellemben épp úgy, mint földi módon. Az emberek ilyent még nem éltek át, ennek a korszaknak a kezdete óta. Ezt elõre megjövendölték, mert ez vezeti be a végeseményt, ami utána hamarosan bekövetkezik. Odáig már nincs hosszú idõ, és folyton sürgetõbben figyelmeztetlek, használjatok ki minden napot, hogy lelketeket érettségre segítsétek. Mert az idõ siet, és óriási léptekkel közeledik a véghez.
És végtelenül hosszú éjszaka következik mindazokra, akik a nappalt nem lelkük üdvösségére használták. Mert az utolsó végidõt csak kevesen élik túl, hogy az Új Föld lakói legyenek, csak kevesen lesznek állhatatosak ezen a Földön a legvégsõ küzdelemben.
A vég jele ismételten a szemetek elé lesz tárva, az utolsó erõteljes jel a nagy földrengés lesz. Ez hogyan jön létre, azt is elmondtam már. Egy csillag kilép a pályáról, és óriási gyorsasággal rohan majd a Föld felé. Hogy még nem tudtok róla semmit, az a nagy távolságon múlik, amit a csillagnak meg kell tenni, mielõtt azok látókörébe kerül akik majd észreveszik.
Az izgalom nagy lesz, mert mindenki felismeri, a Föld mint csillag mekkora veszélybe kerül általa. De hogy ezt a veszélyt elhárítsa, senki nem tud tenni semmit. Fõképp ti, akik tudtok róla, különösen jól használjátok ki ezt az utolsó, rövid idõt, mert senki sem tudhatja, túléli-e ezt az eseményt. Senki nem tudja, a Föld melyik részét éri, és senki ne számoljon azzal, hogy mellette majd elhalad. Istennek ez az utolsó figyelmeztetõ kiáltása, amit a VÉG ELÕTT még enged felhangzani, hogy hitelt szerezzen ennek a "vég"-nek, és vissza forduljanak bûneikbõl azok a kevesek, akik még nem adták meg magukat teljesen Isten ellenfelének.
Ne gondolkodjatok könnyelmûen ezekrõl a jelzésekrõl, ne tévesszen meg a látszólagos építõmunka, amit a világban láttok. Tudnotok kell, hogy a pusztulás árnyai már feltûntek, hogy nem telik bele hosszú idõ, és tudomást szereztek arról a veszedelemrõl, ami egy csillag formájában közeledik felétek.
Kidobódott a pályájáról, mert Isten akarata az, hogy a Földet nagy megrendülés érje, amely még embereket menthet - és meg is menti õket, ha van bennük jóakarat. Valóban, nem hiányzanak a közeli végre utaló jelenségek - de ez a JEL lesz a legnagyobb kihatású, és sok ember elveszti közben életét.
De egy sem állíthatja, hogy õ süket - mert ez túl hatalmas esemény ahhoz, hogy ne érintene minden embert. Csak épp az eredmény más mindenkinél. Az emberek egy részében felébred eddigi gyenge hite - és újból átadják magukat Istennek. Mások gyenge hitüket is elvesztik, és az ellenfél felé fordulnak - ami a jogtalanul megszerezhetõ anyagiak utáni hajszában fejezõdik ki.
Nagy szükség lesz az emberek között. Az igazi hit ekkor tesz majd tanúságot, mert minden embernek segítséget nyújt, ha hittel Istenre bízza magát. Mert Isten segítséget nyújt mindenkinek, aki hozzá akar tartozni, aki a nagy szükségben ARRA gondol, aki egyedül képes, hogy segítsen.
Egy olyan idõszak kezdõdik most, amikor sok igazi szõlõmunkásra lesz szükség, hogy mindenki segítséget kapjon, aki szellemben még gyenge, és hitének erõsítés kell. Mert az utolsó hitüldözés ideje következik, és az még utolsó döntést követel a hívõtõl. Mert aki mindvégig kitart, az üdvözül.
Ámen.
B.D.Nr.7423 1959. 10. 05.
Isten a teremtés egyedüli ura - Csillag
A csillagok már öröktõl fogva azon a pályán futnak, amelyet az isteni Teremtõ adott nekik, és akarata alapján a Teremtési Terv szerint be is tartanak. Lehetetlen kezdeményezés lenne, hogy egy csillag elõírt pályáját megváltoztassák, hogy egy csillagot az útjától eltérítsenek, vagy valamiképpen kormányozzanak - hogy az mást tegyen, mint amit az isteni Teremtõ meghatározott.
Épp így lehetetlen megakadályozni egy csillag futását, idõben korlátozni, vagy valamilyen módon megakadályozni, hogy az útját járja. Mindezeket azoknak mondom akik azt hiszik, saját találmányukkal képesek Isten megteremtett rendjébe, egy más rendet beépíteni, akik azt hiszik, hogy az isteni teremtett mûbe beilleszthetik saját emberi készítményeiket, akik azt feltételezik, hogy az ilyen kísérleteket minden komoly károsodás nélkül küldhetik a világmindenségbe.
A kozmosz egyedüli ura én vagyok. Mûvembe való minden behatolásra megfelelõ módon válaszolok. További kísérleteket tesznek - azt még továbbiak követik - amíg meg nem akadályozom. Megengedek ilyent, de amikor eljön az ideje - VÁLASZOLOK RÁ. Mert az emberek által már nem sok minden történhet a világmindenségben - mert lejárt az idõ amivel számolhatnak.
Már nem használ nekik semmi tapasztalat, amit még gyûjteni akartak - mert magam tiltom meg nekik. És hasonló módon válaszolok - mert a válasz ugyanúgy a Világmindenségbõl érkezik, amelybe behatolni akarnak. És haszontalan lesz minden találmányuk, hogy a csillagot eltérítsék, vagy vagy legyõzzék - mert a legnagyobb veszélybe hozzák magukat. Hogy az emberek tetteit meddig bírom, reám van bízva - de korlátozottan tûröm. Beleegyezésemet nem adhatom olyan kísérletekhez, amelyeknek nincs szellemi céljuk, hanem csak megerõsíti az embereket, hogy urai, vagy urai lesznek a Mindenségnek.
Viszont a vég hamar itt lesz, és ebben az idõszakban az emberek még sokfélét megpróbálnak. De minden csak istennélküliségüket, szellemi gõgjüket, és szellemi szegénységüket bizonyítja. Többféle kísérletük erõteljesen hozzájárul, HOGY A FÖLD FELBOMOLJON. Tehát hozzájárul a pusztulás munkájához, és ezzel a Megváltó Periódus befejezéséhez - mely majd egy újnak ad helyet, ha nem akarom, hogy teremtményeim teljesen elvesszenek.
Ti, akik hozzám tartoztok, akármi történik is - ne hagyjátok befolyásolni magatokat. Gondoljatok arra, hogy a Menny és Föld Ura nem engedi félretolni magát, hatalmát megmutatja, anélkül, hogy ebben az emberek megakadályozhatnák.
Én nézem - és várok, amíg az öröktõl meghatározott nap el nem érkezik. Mert az idõnek határa van. Ellenfelem ezt olymódon használja fel, hogy mindent amit akar, megtetet a neki engedelmes emberekkel. De ez mégsem sikerül úgy neki, ahogyan tervezi.
Ámen
B.D.Nr.8908 1965. 01. 09.
Felszólítás
Mielõtt közbenyúlásom létrejön, még nagy feladatot kell teljesítenetek. Ugyanis közbenyúlásom által teljesen más viszonyok közé kerültök, amely megnehezíti az értem való tevékenységet. Azért még elõtte el kell érni azokat a lelkeket, akik szavaimat nem utasítják vissza, hogy megtudják, mi következik az emberekre. És ha kételkednek is, a nagy esemény hamarosan meggyõzi õket, hogy igazat mondtatok. Azért mindenkinek hirdessétek, utaljatok erre a közbenyúlásomra, amely mindig közelebb kerül, és mindenkit érint - habár még a táj rejtve marad, amelyen végigmegy.
Lelketekre kötöm, hogy minden embernél, akinek szavaimat adjátok, utaljatok a hatalmas természeti eseményre. Szükséges, hogy egyszer mindenki foglalkozzon vele, hogy személy szerint érintse õket, és beállítottságuknak megfelelõen merítsenek erõt és vigaszt az jövendõhöz. Errõl is kapjanak ismeretet, ahova szavaim eljutnak, és mindenütt tudják meg az emberek, hogy mi elõtt állnak akkor is, ha nehezükre esik, hogy elhiggyék. De amikor ez az esemény bekövetkezik, gondolnak majd a hamarosan rákövetkezõ végre is - mert ami föntrõl, a Kozmoszból érkezik, annak létrehozója nem lehet az emberi akarat.
Mert ezzel az eseménnyel újból az embereket kívánom megszólítani. Halálos alvásukból fel akarom õket ébreszteni, tekintetüket felém irányítani, AHHOZ, akit bensõséges imával elérhetnek. Most hangos szóval akarok beszélni, mert halk beszédemre nem hallgattak. Elfogadom azokat is, akik még EKKOR eltalálnak hozzám. Lelküket megmentették, akkor is, ha testük a katasztrófa áldozata lett - ha elõtte hozzám kiáltottak, és elismertek ANNAK A HATALOMNAK, amelynek alá vannak rendelve, és amely elõtt meg kell hajolniuk.
Felszólítok mindenkit, hogy ezeket a szavaimat említsék meg, és ne féljenek, hogy netán nyugtalanítanák az embereket. Mert mi hasznuk van abból, ha csukott szemmel mennek a rájuk törõ szerencsétlenségbe, és nem tudnak róla magyarázatot adni maguknak. De ha elõtte megmondjátok, mi a célom vele, ha úgy mondjátok, mint ami biztosan bekövetkezik - egyik-másik mégis érintve érzi magát, és ha nem is hisznek benne, gondolatukból mégsem veszik el. Már tudják - olyan esemény lesz, amit AKARATOM küld az emberekre. Azt is megtudják, hogy szavam igazság - és így majd a vég bekövetkezésében is hisznek.
Mindent meg kell kísérelni, hogy az emberek higgyenek. És ez a hatalmas természeti esemény ébreszthet még hitet azokban, akiket másképpen nem lehet idáig eljuttatni, akik másképpen nem reagálnának, de akiket szeretnék mégis megnyerni, még akkor is, ha az igen nagy szerencsétlenséggel párosul. Elõttetek van az újra-számûzetés veszélye, és ha ebbõl ki tudok ragadni lelkeket, azok örökké hálásak lesznek. Mert a természeti esemény egy éjjel megtörténik, míg a számûzetés messzemenõen borzalmasabb sors, mert örökkévalóságokig tart. Igaz, hogy a katasztrófával mérhetetlen szenvedés érkezik rátok, de ezt önmaga számára mindenki elfogadható állapottá tudja változtatni, ha tud hinni bennem. Mert én az élet és a halál ura vagyok. Megadhatom amire szükségetek van, de éppúgy el is vehetem, amit szabad akaratból nem vagytok készek odaadni.
Ne mulasszátok el hát, hogy megismertessétek embertársaitokkal, hogy mi elõtt állnak. Senki ne mondhassa, õ nem tudott semmirõl. Az emberek nem hiszik el, hogy ennyire közel lenne a vég, Pedig az ÍRÁSBÓL is kiolvashatnák a szerencsétlenség bekövetkezését. De nem hiszik, hogy elérkezett rá az idõ. Pedig minden jövõbõl egyszer jelen lesz, és a bejelentések teljesedésbe mennek. És ez az idõ már közel van.
Ámen.
B.D.Nr.4940 1950. 07. 21.
A természeti katasztrófa megjövendölése - Halott földsávok
A világvégét egy hatalmas esemény elõzi meg, amely minden embert - aki túléli - kell hogy gondolkodásra késztessen. Ez lesz a bekövetkezendõ vég elõjele. Ha a Föld végsõ megsemmisülését elõidézõ eseményhez hasonlítjátok, akkor kisebb mértékû pusztulásnak mondhatjátok, mégis akkora terjedelemben, amelyet az emberek a Föld fennállása óta még nem értek meg. Olyan természeti esemény, amely felzaklat mindenkit akit érint, vagy hall róla, mert kihatása olyan hatalmas, hogy nem lehet nem tudomásul venni.
Úgynevezett halott földsávok képzõdnek, amelyeken semmiféle élet nem mutatkozik, mert a Föld kigõzölgése ezeken a helyeken megfojt minden életet. Láthatóvá lesz a természeti erõk hatása, mert ezt a jelenséget nem lehet emberi befolyásra visszavezetni.
Az esemény által MAGAMAT kívánom kinyilatkoztatni, hogy a közelgõ véget is hihetõvé tegyem az embereknek - amit a látnokok és próféták megbízásomból állandóan hirdetnek. Újabb szenvedés vár az emberekre, és ezt nem lehet addig elvenni tõlük, amíg vámot fizetnek a világnak, és engem csak mellesleg vesznek figyelembe. Keresniük kell, hogy én megtaláltathassam magamat, de ezt csak olyan esemény képes létrehozni amit emberi munkával nem lehet megmagyarázni. Érezniük kell, hogy egy magasabb hatalom van mögötte, és erre a hatalomra földi szükségükben rábízhatják magukat. Azért kell, hogy ki legyenek szolgáltatva ennek a hatalomnak, hogy saját ösztönzésbõl keressenek menedéket nála. Földi módon kell minden segítség nélkül lenniük, hogy látható módon érezzék a föntrõl jövõ segítséget.
Azért hatalmas vihar keletkezik, amely kitép mindent gyökerestõl - és mindent szétszór. A Föld kettéhasad, és az emberek alulról is, fölülrõl is ki lesznek szolgáltatva az elemeknek. Küzdeni nem tudnak ellene, mert erejük nem elég. Elõtte már egy elviselhetetlen hõség teszi lustává és tompává õket annyira, hogy az elsõ jelenségeket közönyösen szemlélik. Míg aztán felismerik helyzetüket, és szinte brutálisan küzdenek életükért, mert elvesztésétõl félnek.
Mindenkinek oldala mellé odaállok szükségében, akiben jóakarat van. Ismeretet adok nekik, hogy mindenben felismerjék MUNKÁLKODÁSOMAT - és ebbõl kifolyóan oktassák embertársaikat. És rábeszélik õket, hogy hozzám forduljanak, predikálnak nekik szeretetemrõl, bölcsességemrõl és mindenhatóságomról, hogy hozzám kiáltsanak, amikor veszélyben vannak.
Én akarok a vezetõjük lenni. Akik hisznek bennem, és szolgálni akarnak a vég elõtti utolsó idõben, azok kimenekülnek minden veszedelembõl. Mert ahogyan meg van írva - ezt az eseményt hamarosan a régi Föld eltünése követi. De minden elõkészület nélkül ne éljék át ezt az emberek. Azért egy árnyékot küldök elõre, egy utolsó utalást amit el kell hinnetek, nehogy az emberek örök pusztulásukba menjenek - megmenthetik magukat, csak használják helyesen az akaratukat.
Ámen.
B.D.Nr.8014 1961. 10. 08.
Ismételt utalás a természeti eseményre
Még egyszer ismeretet akarok adni a Szellem hangján keresztül arról, hogy elképzelhetetlenül nagy kihatása lesz annak az eseménynek, aminek elébe mentek. Ti emberek valami olyant éltek át, ami ennek a megváltó periódusnak a kezdete óta ilyen terjedelemben még nem fordult elõ. Mert fel akarom rázni az embereket, akik mintegy álomban élnek, és azt akarom, hogy észre térjenek. És ez csak olyan hatalmas kihatású természeti esemény által lehetséges, hogy tragédiája elõl - amit ez az embereknek jelent - senki el nem zárkózhat.
Az egész világ részt vesz benne, mert mindenütt attól félnek, õket is érheti hasonló esemény, mert elõzõleg nem mutatott rá semmiféle jel, hogy ilyesmi lenne várható. Ezért az emberek között igen nagy lesz a nyugtalanság. Az is teljesen világos lesz az emberek elõtt, hogy az eseményt nem emberi akarat hozta létre - hogy itt olyan hatalom munkálkodik, aki ellen nem tudnak küzdeni. Felismerik, hogy természeti elemek jutottak áttörésre, amelyeknek menthetetlenül ki vannak szolgáltatva. És ez volt a célom. Mert amíg az emberek mindig csak a másik embert teszik felelõssé azért ami a világban történik, senki nem ébred magára. De én azt akarom, hogy hozzám az utat mindenki megtalálja. Viszont a szellemi mélypont annyira alacsony, hogy az emberek már létemet is kétségbe vonják, és a hit minimumra csökkent. Ezért végsõ eszközökhöz kell nyúlnom, hogy magamat bizonyítsam - habár az ember még most is olyan beállítottságú lehet, amilyent választ magának. Mert nem kényszerítem, hogy bennem higgyen, adhat magának akármilyen más magyarázatot is - és majd nem is lehet mást várni. Megint csak kevesen lesznek, akik engem és hangomat megértik, és megnyitják magukat. Valóban amikor nagy szükségükben engem hívnak - csodálatosan akarok a segítségükre sietni, mert meg akarom nyerni õket magamnak, hogy mellettem tanúskodjanak, és amikor eljön az idõ, eleven hittel lépjenek föl mellettem.
Teljesen szokatlan eszközökhöz kell nyúlnom, mert már annyira eltompultak az emberek, hogy a legborzalmasabb esemény sem mond már nekik semmit. Fülük ugyan felfogja róla a hírt, de egészen rövid idõ alatt már el is felejtik, mert õket személyesen nem érintette. Azért kell az olyan esemény, ami MINDEN embert érint - ijedelmet okozva - vajon nem ismétlõdik-e meg, hogy csak részleges-e a pusztulás, vagy végül is az egész Földet érintette. Ilyen ijedelembe kell helyeznem õket, mert az embert csak a saját sorsa érdekli, és ezért csak aggódjanak.
Ezenkívül lehetõség van adva, hogy az emberek megtalálják, és járják a hozzám vezetõ utat. Boldognak mondhatja magát minden egyes ember, akinek van már kapcsolata velem, vagy azt helyreállítja, aki imádkozik hozzám szellemben és igazságban. Ismételten mondom, megmenekültök a pusztulástól, tehát az anyagba való újra-számûzetéstõl - ha engem megtaláltatok. Még ha alacsony lesz is lelketek érettségi foka, bemehettek a Világosság Birodalmába. Majd a túlvilági Birodalomban magasabb fokra léphettek, és a sötétségtõl már nem kell félnetek.
Mert amint engem megtaláltatok, Jézus Krisztust és Megváltó Mûvét is elismeritek. Ha a megváltás kegyelmeit értékelitek, és bûneitek bocsánatát kéritek, megváltottan mentek be a túlvilági Birodalomba. A másik lehetõség, hogy minden ellenállás nélkül elfogadjátok a túlvilági vezetõk segítségét, akik elvezetnek az Isteni Megváltóhoz. De ehhez az kell, hogy még a földi élet ideje alatt ENGEM EL KELL ISMERNETEK, hogy szabad akarattal döntötök mellettem - ezeket pedig a hozzám intézett bensõséges szavaitok bizonyítják. És a mondhatatlan szenvedés azért érkezik az emberiségre, hogy ez a kiáltástok eljuthasson hozzám - mert a túlvilágon ez dönti el sorsotokat. Hinnetek kell létemet, mint aki Istenetek és Teremtõtök, és aki Atyátok akar lenni - azért mint gyermeknek kell az Atyátokhoz kiáltanotok. És ekkor valóban nem kell félnetek bármi jöjjön is, mert akkor egészen nyilvánvaló módon megtapasztaljátok védelmemet. Az utána következõ idõ, a kegyelem utolsó rövid ideje, amelyben mindenki dolgozhat értem.
Ekkor meggyõzõdéssel LÉPJEN FEL MELLETTEM. És ezt meg is teszi - mert már annyira nyilvánvalóan megtapasztalt és átélt engem, hogy már mindvégig hûséges marad hozzám.
Ámen.
B.D.Nr.7609 1960. 05. 28.
A vég váratlanul érkezik
Mikor elérkezik rá az idõ, Isten váratlanul közbelép. Ezt a bejelentést már ismételten megkaptátok. De ti kételkedtek, mert túl hosszúnak tûnik a haladék, amit adtam. Nem gondoltok rá, hogy az idõ nálam másképpen van érvényben. Hogy a határidõ rövid meghosszabbítása nem játszik szerepet abban, hogy közbelépésem hatalmas lesz, és hogy közbenyúlásom, és az utána következõ KÖZELI VÉG mit jelent az egész emberiség számára. Elfelejtitek hogy ezek láttán mégis csak rövid a kegyelmi idõ, amit kaptok. Azonkívül, a leghosszabb idõ is véget ér egyszer, ezért minden nap számíthattok rá, hogy végbeviszem amit bejelentettem.
És így nézzétek a magatok életét is. Abban a gondolatban éljetek, hogy mindennap az utolsó lehet. Egyszer majd rájöttök - az élet milyen rövid volt a Földön - de akkor már nem testben éltek. Ugyanakkor sürgetõ figyelmeztetéseimet is megértitek, mert felismeritek, a Földön más idõfogalmatok volt, mint a Szellemi Birodalomban. De ezt már a Földön is megtanulhatnátok, és figyelmeztetéseimet és óvásaimat megtarthatnátok. Tehát ne kételkedjetek, ha hosszúnak tûnik is az idõ, amire közbenyúlásom bekövetkezik.
Mégis meglepetés lesz, és az emberek nagy szükséghelyzetbe kerülnek, akik velem még nincsenek azon viszonyban, hogy egyszerûen hozzám menekülnek. A nap váratlanul érkezik, mint minden katasztrófa, amit az emberek nem tudnak elõre kiszámítani, sem megakadályozni. Azonban visszavonhatatlanul megérkezik. Ezt mindig megismétlem, mert nagy szükségetek van rá, hogy felkészüljetek, hogy higgyetek, és életviteletekben tartsátok szemetek elõtt a katasztrófát. Egyetlen ember sem tudja, a túlélõkhöz tartozik-e, nem tudja a katasztrófa hol történik, és milyen országokat érint.
Valamennyien számoljatok vele, és köszönjétek meg, ha elkerült benneteket. Utána feladatot kell teljesíteni, szeretet-szolgálatot végezni a szerencsétleneknél, és utat kell mutatnotok hozzám, hogy megvigasztalhassam, felemelhessem, és kivezethessem õket minden szükségükbõl. Mert nekem valóban semmi sem lehetetlen, és egy bensõséges ima mindent jóra tud fordítani, akárhol van a szükség és szenvedés.
Szavaimmal azért jövök folyton hozzátok, hogy már elõtte erõt gyûjtsetek, és mindenre felkészüljetek - akármi is ér benneteket. És mindig ismételve mondom: gondoskodjatok róla, hogy az enyémek közé tartozzatok, mert õk mindig védelmet kapnak nálam. Õket mindig felerõsítem, szokatlan erõt adok nekik, hogy értem és Nevemért tevékenykedjenek. Akkor már a vég sem lesz messze, és erre a végre készüljetek fel. Mindig erõsebben higgyétek amit szavaimmal meghirdetek - mert amikor eljön az ideje, minden teljesül.
Ámen.
B.D.Nr.4441 1949. 09. 24.
A pusztulás terjedelme
Hogy Isten akarata folytán a pusztulásnak mekkora lesz a terjedelme, arról embernek elképzelése nem lehet, mert mindenen túllép, ami valamikor is volt. Tájak és tengerek változnak, folyók lépnek ki medrükbõl - ezzel olyan képeket teremtenek, hogy az emberek egészen más tájon érzik magukat. Ezzel már leírhatatlan káosz keletkezik, mert az emberek nem találják meg egymást. Nyugtalanul tévelyegnek, amíg az AKARATERÕ emberek rendet nem teremtenek, és gondoskodnak a gyengékrõl. Akkora lesz a szükség, hogy egyedül csak a szeretet TUDJA ELVISELNI. De ahol az egyik gondoskodik a másikról, ott hamarosan könnyebbség lesz, amit láthatóan föntrõl kaptak. Csak aki szívében istenhez fordul, és õt kéri, az kap segítséget. Szeretetével és mindenhatóságával Isten most olyan határozottan megmutatkozik, hogy könnyû lesz a gyengehitûeknek szilárd hitre jutni. Kegyelmi idõ ez a hitetlenek számára, mert a hit erejébe gyökerezõ sok jelenség láttán könnyû lesz nekik megváltozni.
A jelenségek mindenkit gondolkodásra késztetnek, de hasznot csak az húz belõle, aki HINNI AKAR. A többiek állandóan a véletlenrõl beszélnek, keserûen állnak ott a nagy szegénység láttán, a Teremtõ Istent visszautasítják, és cselekedeteit elítélik. Észre téríteni a szerencsétlenség nagysága sem tudja õket, mert mindent csak természetes úton próbálnak megérteni, és teljesen visszautasítják a szellemi összefüggéseket. Embertársaik véleménye iránt kemények és érzéketlenek maradnak, és nem szégyenlik, hogy embertársaikat - akik túl gyengék ahhoz hogy védekezzenek - saját helyzetük feljavítására megrövidítsék.
Mindenütt nagy lesz a szükség, ahol Isten beszélt. És beszélni ott fog, ahol a legnagyobb a szellemi szükség - hogy a túlélõk egy figyelmeztetõ jelt kapjanak, és kihasználják az idõt a vég bekövetkeztéig. És a szerencsétlenségtõl nem érintett országok emberei is észhez térjenek a katasztrófa láttán, mert az túl hatalmas lesz ahhoz, hogy figyelmen kívül lehessen hagyni. És az egész emberiséget elfogja a félelem, hogy a természeti csapás megismétlõdhet, és az egész Föld áldozatul eshet.
Ez be is következik - de nem közvetlenül a természeti csapás után. Sokak számára üdvös lesz ez a félelem. Majd sok emberben felötlik a hirtelen halál, és a túlvilági élet gondolata, és az életvitel megváltoztatásához vezethet. A világ majd segítõ módon akar közbelépni, de nem tudja megtenni olyan mértékben, ahogy arra szükség lenne. Ennek ellenére Isten megáld minden szeretetét kimutató, minden jóindulatú embert, mert azért éri az embereket a nagy szükség, hogy szívük megpuhuljon, és eleget tegyenek tulajdonképpeni feladatuknak, a szeretetben való tevékenységnek, és általa elérjék lelkük érettségét.
Amíg az emberek csak önmaguk ellátásáról gondoskodnak, az önszeretetükben élnek, és szellemileg nem tudnak elõre lépni. A másik embert ért csapás azonban elevenné teheti a szeretetbõl induló cselekvõképességét - és ekkor már Isten akaratát teljesíti, tehát földi feladatát. Így lesz áldásos a legnagyobb csapás, és teljesíti a célját.
Ámen.
B.D.Nr.1538 1940. 07. 25.
A katasztrófa lefolyása
A legkevesebb ember figyel az utolsó idõk jeleire. Bár csodálkoznak az egyes szabálytalanságon és változáson, ami a természetben tapasztalható, de könnyelmûen elmennek a gondolat mellett. Nem látják meg benne az isteni akarat kifejezõdését - hanem csak a véletlent gyanítják.
Tehát kezdetben azokra a jelekre sem figyelnek föl, hogy a természeti katasztrófa megkezdõdött. A közeledõ viharra az embereket elõször széltölcsérek, forgószelek teszik figyelmessé. Ez olyan hirtelen érkezik, hogy ember és állat nagy szorongattatásokba jut, mert a heves viharnak nem tudnak ellenállni. De ez csak a kezdet lesz.
Kisebb idõközökben heves földlökéseket lehet észlelni - az ég elsötétül, és hatalmas mennydörgés lesz hallható. Mindez annyira félelmetes, hogy emberen és állaton pánik tör ki - és menekül. De ebben a sötétség akadályozza, a helyzet mindig veszedelmesebb lesz, a robaj mindig hangosabb, a földlökések hevesebbek. Majd megnyílik a föld, és a föld belsejébõl hatalmas mennyiségû víz tör utat magának. És ahova a szem néz, azaz nézni szeretne, nem lesz más mint víz és sötétség, és leírhatatlan káosz az emberek között. Most ismerik fel, hogy milyen borzalmas helyzetben vannak.
Elõtte a napok annyira ragyogóak lesznek, hogy az embereket egyfajta gondtalanságba ringatja, majd az összeomlás olyan hirtelen jön, hogy földi vonatkozásba senki nem tesz elõkészületet. Ez teljesen haszontalan is lenne, mert az elemeknek földi hatalom nem állhat ellen. Isten mindenhatóságát csak a hívõ ember érzi, és Teremtõjére bízza magát. Szíve aggódik és fél, amikor az elemek kavargását látja, de vár türelemmel, amíg segítség nem érkezik, mert eközben gondolatait hozzám küldi. Aki az élet értelmét felfogta, az tudja, hogy most ÉRKEZETT EL A DÖNTÉS ÓRÁJA MINDEN EMBER SZÁMÁRA, és ezért mindenütt, ahol csak lehet, megpróbál szellemi segítséget nyújtani. VIGASZTALJA a szerencsétleneket, UTAL ISTENRE, AKI majd segít, amennyiben a legmélyebb sötétségben is gyújt egy kis világosságot.
Mert Isten mindenkinek megadja a lehetõséget, hogy érte tevékenykedhessenek. Mindenkinek, aki neki felajánlja szolgálatát. Gazdag tevékenységi területet kapnak, és a mag majd jó talajra hullik. Mert Isten megkíméli azt, aki õt tiszteli, és azokat is, akik a nagy veszélyben eltaláltak hozzá.
Ámen.
B.D.Nr.7151 1958. 06. 22.
A vég elõtt természeti katasztrófa lesz
A Föld megrendül alapjaiban. Az ember még egyszer megkapja a határozott utalást a bekövetkezõ végre. Egyszer fel kell merülni benne a halál gondolatának, mikor olyan hatalmaknak látja magát kiszolgáltatva, amelyekkel szemben tehetetlen. Sok ember megkérdezi majd, hogyan keletkeztek ezek a nagy földrengések - de az események gyors egymásutánjában nem lesz idõ a válaszadásra.
Hatalmas méretû detonációk lesznek a Föld egyes tájain, és ez elveszi az emberek gondolkodási képességét. Csatlakozik hozzá a természeti elemek elképzelhetetlen dühöngése, amelynek következményeit majd csak a túlélõk tudják áttekinteni. És ezek hajlamosak lesznek azt gondolni, az áttekinthetetlen nagy pusztulást az emberek kísérletei okozták.
De tévednek. Az én hangom volt, ami ilyen erõvel felhangzott, és fel kell hangzania, mert az emberek már nem hallják meg, ha halkan beszélek, és erre a mentési akcióra nekik maguknak van szükségük röviddel a vég elõtt. Eközben a pusztító munka jót és rosszat egyformán elsöpör, és számtalan ember elveszti életét. A túlélõknek meg áldásos lehet, ha a maguk számára levonják belõle a tanítást - és megismernek, utána pedig az utat velem együtt járják.
Már régóta hirdetem ezt az eseményt de hitelt nem igen kapott. Az emberek nem tudnak elképzelni ilyen hatalmas terjedelmû természeti eseményt, azonkívül ennek a földperiódusnak a kezdete óta ilyent még nem éltek át. Említést mindig kapott. Ha az emberek szikrányit hinnének szavaimnak, akkor számon tartanák, amit hosszú idõvel ezelõtt megjövendöltek. De az utolsó idõben kiveszett minden hit, és még az enyémeknek is nehezére esik, hogy ezeket a bejelentéseket komolyan vegyék - habár engedelmesek, és mindig szeretettel kapcsolódnak hozzám.
Hirtelenül és váratlanul lesznek észlelhetõk a jelek, hogy kozmikus változások mutatkoznak, hogy a kozmikus rendbõl a dolgok látszólag kilépnek. Különleges megfigyeléseket tesznek a csillagos égen - rövid idõre fenyegetõ elsötétedések lépnek fel. De utána mindig látszólag nyugalom lesz - míg csak az elemek el nem szabadulnak. Ez pedig olyan gyorsan és rettenetesen történik, hogy az embereknek nem marad semmi idejük megfontolásra.
Ekkor már csak egy lehetõség lesz: a nagy veszedelemben gondolatban hozzám kiáltani segítségért. Azok, akik elõtte már ismeretet szereztek az elkövetkezendõ eseményekrõl - még ha nem is hitték el - most nagy kegyelmet élveznek, mert eszükbe jut az EGYETLEN ÚT, és most lélekben és igazságban HOZZÁM kiáltanak. De közülük sokan még gondolkodni sem lesznek képesek, azért azt a tanácsot adom, hogy már most forduljatok hozzám, kérve, majd AKKOR LEGYEK SEGÍTSÉGETEKRE. És én elfogadom kéréseteket, mert hitet bizonyít - amit akkor majd láthatóan is megerõsítek. Hogy az esemény miképpen játszódik le, azt nem kell az embereknek elmagyarázni, mert semmire sem szolgál. De hogy lejátszódik - azt elhihetitek! És túltesz minden eddigi csapásnál. Errõl meggyõzõdéssel adhattok hírt az embereknek. Mert csak áldásos lehet, ha valaki tudja - istenetek és teremtõtök mindent elõre elhatározott, de nem a ti károtokra, hanem lelketek hasznára - mert az már a legnagyobb veszélyben volt, hogy elveszik.
Rövid idõvel utána bekövetkezik a Föld vége. De ezt nem én idézem elõ, hanem az emberi akarat. Én a mindent elpusztító kísérletek gyakorlatát nem akadályozom meg. Mert a kisiklott emberiség számára is elérkezett a szellemek szétválásának az ideje. Mindent vissza kell vezetni a Rendbe, ami a rendbõl kilépett - hogy az Új Földön újra meginduljon felfelé az elakadt szellemi fejlõdés amit szeretetem, bölcsességem, és hatalmam öröktõl való tervem alapján, újból létrehoz.
Ámen.
B.D.Nr.3209 1944. 08. 01.
A végidõ jelei - Hit küzdelem - Kaosz
Nem volna elõnyös az emberiség számára, a szellemi fordulat idõpontjának a meghatározása. Mert ez a pontos tudás a szabad akaratot befolyásolná - az ember arra kényszerülne, ahogyan közeledik az elõre meghatározott idõpont, úgy változtassa életvitelét.
Ezért NINCS AZ ISTEN AKARATA SZERINT, hogy ismerete legyen róla, mikor érkezik el a nap és óra, amikor ítéletet tartok fölöttük. Csak annyit tudjanak, közel van a vég, és ez észrevehetõ az idõk jelein. Ha a hívõ ember Istentõl felvilágosítást kér, majd olyan választ kap, ami lelki üdvének legjobban használ.
Az utolsó ítéletet egy utolsó szakasz elõzi meg, amelyben rövid idõre rendkívüli módon szigorú hitbeli küzdelem lesz. Amint teljesen nyilvánvalóvá válik ez a küzdelem - amint minden titkosságot figyelmen kívül hagynak, és nyíltan és tekintet nélkül megtámadnak minden szellemi törekvést - amint parancsokkal és rendeletekkel tiltanak el minden szellemi törekvést - amint már egyetlen isteni parancsot sem akarnak figyelembe venni, és üldözést indítanak minden hívõ ember ellen, és ezeknek már semmi joguk nem lesz - az utolsó idõ végsõ fázisába lépett, és az utolsó ítéletet naponta, sõt óránként lehet várni.
Mielõtt ez a hitüldözés fellángolna, az emberiség földi és szellemi káoszban lesz. Visszafejlõdést mutat minden, amit csak szemléltek. Ezt a visszafejlõdést a Sátán uralma alatt álló emberek okozzák. Ez mindenféle pusztításban, megsemmisítésben, szeretetlen rendelkezésekben, istenellenes életvitelben, az uralkodó hatalom elleni lázadásban és felkelésekben jut kifejezésre - majd ismét, hogy ezeket a jog és igazságosság megkerülésével, szabadságvesztéssel brutálisan elnyomják.
Ezek az állapotok egy hatalmas földrengés után lépnek fel, amelyet Isten akarata hoz létre, hogy lezárja a népek küzdelmét - amit azok emberi akarata nem fejez be. Ez a földrengés nagy átalakulást idéz elõ az érintetteknél - nagy lemondásokat és nehéz életviszonyokat.
Kezdetben ez az idõ alkalmas lesz az isteni szó elterjesztésére - de arra már nem, hogy a VILÁGI-EGYHÁZI HATALOMNAK fellendülést adjon. Mert az emberek törekvése az lesz, hogy földi módon javítsák föl életviszonyaikat, és ezek a törekvések nem viselik el egymást a Szellemi törekvésekkel - azzal a hittel, hogy van egy hatalom amely felelõsségre vonja õket, és azzal az isteni paranccsal, amely szeretetet követel. Így aztán támadnak mindent, ami a régi jólét visszaállítását akadályozza. Ezért az ISTENI KÖZBENYÚLÁS után nem sokkal hitbeli küzdelem lángol föl, amely más pályára kormányozza az eseményeket.
Az események gyorsan követik egymást, mert az emberek alacsony szellemi nívója meggyorsítja. A szellemi mélypontot felismerhetitek az emberek szeretetlen tettein, helytelen gondolkodásmódjukon. Ezek a legmélyebb romlottságot mutatják, és olyan tetteket készítenek elõ, amelyeket sátáninak kell mondani. Ti emberek, ezeken felismerhetitek az idõpontot, amikor Isten közbenyúlását várhatjátok. Maga a világi esemény az idõmérõ. Azokon a tetteken amire az emberek képesek, felmérhetitek, és megláthatjátok, mennyire eltávolodtak Istentõl. Ez egyértelmûen megcáfolja a nézetet, hogy az emberek között szellemi felvirágozást lehet látni.
Igen, az Istenhez közelálló emberek megerõsítik velem bensõséges viszonyukat - valóban az "egyházam" le
--
``Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek, Hogyha Istenem úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek.``
Téma zárolva.