Földrengések

Cunami a Csendes-óceánon
2011.03.11.

Richter-skála szerinti 8,9-es földrengés volt Japánban, túlnyomás miatt radioaktív gõzt terveznek kiengedni egy atomerõmûnél.

Újabb 6,6-os erõsségû rengés rázta meg Japánt (20:45)
Radioaktív gõzt kell kiengedni? (20:35): Lehetséges, hogy gyengén radioaktív gõzt kell kiengedni az egyik reaktorból, miután a hûtõrendszer hibája miatt túlnyomás uralkodik benne - írja az Index.

San Franciscóba ért a cunami (18:59)

Elõzmények

Magyar idõ szerint a péntek reggeli 6 óra 46 perckor újabb, a Richter-skála szerinti 8,9-es rengés rázta meg Japánt. A rengés epicentruma a partoktól mintegy 125 km-re, 24 km-es mélységben volt, a legmagasabb fokozatú cunami riadót rendelték el. Mindeddig 184 halottról érkezett jelentés. A rengést még a magyar mûszerek is érzékelték.

A legtöbb halálos áldozatot követelõ hasonló katasztrófa 2004-ben pusztított, a cunami akkor mintegy 200 ezer ember életét követelte az Indiai-óceán térségében.

Az RSOE riasztási térképén figyelemmel követhetõek az aktuális események, a térségben kiadott riasztások is.

A kezdetben 10 méter magas szökõár 800 km/h sebességgel halad, Japán után Tajvant, majd a Fülöp-Szigeteket, Indonéziát, Új-Guineát majd Hawaiit követõen, Ausztráliát fél 4-kor, Új-Zélandot fél 7 körül érheti el - olvashatjuk a NOAA világidõben megadott elõrejelzésében. Számos, a tengerbõl csupán néhány méternyire kiálló csendes-óceáni sziget került veszélybe.

Tokió repterét lezárták, nem járnak a metrók, a további balesetek elkerülése végett leállítottak minden veszélyes üzemet, olajfinomítót, atomerõmûvet is. Japán szerencsére jól felkészült a rengésre, az embereket gyorsan figyelmeztették a cunami veszélyére is, így csak kevés áldozatot követelt a katasztrófa.


Az autókat egyszerûen elsodorja a víz, lángol egy olajfinomító, káosz uralkodik a térségben.

Hogyan keletkezik a cunami?

A szökõár keletkezésének két fõ módja van: tenger alatti földrengés vagy tenger alatti vulkánkitörés válthatja ki, ritkábban viszont földcsuszamlások is okozhatják. Míg a cunami a nyílt tengeren - akár 800-1000 km/h-s sebességgel (!) - halad, addig alig észrevehetõ, ahogy azonban közeledik a parthoz, sebessége egyre csökken, míg a hullámnak a tengerfenékkel érintkezõ része a megnövekvõ súrlódás miatt lelassul, egyensúlyát elveszti, aszimmetrikussá válik. A rettegett szökõár a part közelében 10-15 perc alatt eléri a 15-30 méteres magasságot.

Egy nappal korábban

Szerdán, helyi idõ szerint dél körül igen erõs, a Richter-skála szerinti 7.2-es rengés rázta meg Japánt. A földrengés hipocentruma a Csendes-óceánon, az Ojika-félszigettõl 150-160 km-re keletre volt a tengerfenék alatt.

A földrengés után 4 tartományban is cunamiriadót rendeltek el, a földrengést több utórengés követte, ezek közül a legerõsebb 6.3-as volt, a fõ rengésnél állítólag még Tokió felhõkarcolói is kilengtek.

Japán mellett Kínában is megmozdult a föld, ott helyi idõ szerint csütörtökön délután 1 óra elõtt, a mianmari határ közelében, mintegy 34 km-es mélységben pattant ki az 5.4-es erejû rengés.
(baon)

.
2011.03.11. 22:41 Még több embert menekítenek ki az atomerõmû közelébõl

Kan Naoto japán miniszterelnök bejelentette, hogy még több embert evakuálnak a sérült atomerõmû közelébõl. A Kjodo hírügynökség szerint az erõmû körül tíz kilométer sugarú körben kell elhagyniuk az embereknek az otthonaikat. Az atomerõmû egyik reaktorának megsérült a hûtõrendszere és folyamatosan emelkedik benne a nyomás. A hatóságok korábban már kitelepítettek 3000 embert az erõmû 3 kilométeres környezetébõl.

22:32 Magas hullámok ostromolják Mexikó partjait

A mexikói hatóságok szerint magas hullámok érték el az ország északnyugati partvidékét, de eddig nem jelentettek károkat - írja a BBC. A térségben több kikötõ is bezárt.

22:18 Elragadott öt embert a cunami Amerikában

Négyen megmenekültek, egy embert azonban még mindig keresnek az Egyesült Államok nyugati partján, mert kíváncsiskodás közben elragadta õket a cunami.

Szóval már egy évvel ezelõtt utaltak a jelenlegi nagy földrengésre.

Óriási rengések jönnek?
2010.Január.13, Szerda - 21:54

A Föld köpenye tíz év óta kritikus állapotban van. Orosz kutatók szerint egy megaföldrengés a Föld egész köpenyét érinti.A mostani haiti katasztrófa felidézi azokat a tudományos elõrejelzéseket, amelyek az elmúlt években születtek a mega földrengésekrõl. Ezekrõl írt tanulmányt két orosz tudós, akik úgy vélik, hogy a több mint 5 évvel ezelõtti délkelet-ázsiai földrengést a Föld egész köpenye "készítette elõ". A moszkvai Földrengés-elõrejelzõ Intézetben Leontyina Ramaskova és Vlagyimir Koszobokov az elmúlt 40 esztendõ rengéseinek részletes statisztikai elemzését végezte el, és arra a következtetésre jutott, hogy a Föld köpenye kb. tíz - tizenkét esztendõ óta kritikus állapotban van, ami nagy valószínûséggel további mega-rengéseket vált ki.

Vannak jelek arra, hogy a szeizmikus események nem egyenlõen elosztva, hanem halmozottan lépnek fel. Így például az elmúlt évszázad tíz legnagyobb földrengése 15 éven belül, 1950 és 1965 között következett be. Leontyina Ramaskova és Vlagyimir Koszobokov úgy gondolták, hogy a 2004-ben bekövetkezett szumátrai földrengés a kezdete volt egy újabb óriási földrengés – sorozatnak.

Amerikai tudósok szerint az 1990 óta észlelt, a Richter-skála szerinti 7-esnél nagyobb erejû 15 rengésbõl 12 okozott kisebb szeizmikus mozgásokat távoli kontinensek törésvonalainál. Errõl a Nature Geoscience címû brit tudományos havilapban közöltek tanulmányt két évvel ezelõtt. Az amerikai szerzõk kimutatták, hogy a 2004-es szumátrai megaföldrengés Alaszkában, Kaliforniában és Ecuadorban is rengéseket váltott ki. A tanulmány szerint 95 százalék a valószínûsége annak, hogy közvetlenül egy nagy rengést követõen távoli területeken lényegesen gyakoribbak lesznek a földmozgások, mint korábban vagy a katasztrófa után jóval késõbb.

Az amerikai geológusok azt írják, hogy bár általában a távoli helyeken kiváltott rengések 3-5 fokozattal kisebbek az okozó földmozgásnál, de nincs biztosíték arra, hogy nem lehetnek ugyanolyan nagyok, sõt akár nagyobbak is, mint az elsõ földmozgás.

Tom Parsons, az egyik szerzõ egy korábbi tanulmányában az elmúlt 25 év nagy földrengéseit elemezve arra a megállapításra jutott, hogy a 7-esnél nagyobb erejû földmozgások 8 esetben még nagyobb földrengéseket váltottak ki.

Az amerikai kutatók a világ több mint 500 szeizmológiai megfigyelõ állomásának adatait elemezték. Azt találták, hogy a nagy földrengések még akkor is okoznak távoli földmozgásokat, ha a két helyszín a földkéregnek egymástól független darabjain található.

forrás:
www.vilagtudomany.hu/index.php?data [mid]=7&data[id]=147&riasi-rengesek-jonnek